Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
sal, pecséttel hitelesített, géppel írott tisztázat. A körpecséten a Fejérvármegye Szent György Közkórháza felirat olvasható. A dokumentum első oldalának tetején a küldő szerv hosszúpecsétje látható. 1 Már egy nappal korábban 1945. január 22-én a német és a magyar alakulatok Székesfehérvárt a szovjetektől visszafoglalták. 2 A szovjet csapatok 1945. március 22-én foglalták el a várost. 3 A Szatmári Irgalmas Nővérek látták el a betegápolási feladatokat. 4 A polgári fiúiskola napjainkban a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. 5 Az 1928. évi XL. törvénycikk (az általános és kötelező nyugdíjbiztosítás) alapján alakult társadalom- biztosítási szerv. 1948-ban átvette az államosított biztosítóintézetek és alapok feladatkörét. 1950-ben megszűnt, szerepét az Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ vette át. 6Dr. Berzsenyi Zoltán halálának körülményei a mai napig nem tisztázódtak, valószínűleg a szovjetek lőtték agyon, ám halálának oka ismeretlen. 7 1928-ban alakult biztosító intézet. 1949-ben beolvadt az OTI-ba. 59. A SZOCIÁLIS FELÜGYELŐ JELENTÉSE AZ 1945. ÉVI SZOCIÁLIS HELYZETRŐL Székesfehérvár, 1946. január 26. Tárgy: Fejér megye szociális helyzetéről jelentés Alispán Úrnak! Helyben A vármegye általános szociális viszonyairól az alábbiakban számolok be. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elmúlt év végén a szociális tevékenységet rendeletileg szabályozta.' Megállapította az állami és társadalmi szociális munka kereteit, s a munka végrehajtásával a törvényhatóságokat bízta meg. A szociális munka irányítására és ellenőrzésére szociális felügyelőséget állított fel, s ezzel az elhatározásával megnyitotta az utat a szegénységgel küzdő néposztályok szélesebb körű intézményes felemeléséhez. A szociális felügyelőség az elmúlt év végén meg is kezdte azt a munkát, amelyre a mai viszonyok között az országban mindenütt, Fejér megye területén pedig különösen nagy szükség van. Fejér vármegye egész területén ugyanis 1944. év november havának első napjaitól - amint ez köztudomású - 1945. év március havának végéig hadműveletek dúltak. E hadműveletek következtében a vármegye nagy része elpusztult, súlyos anyagi károk keletkeztek, a lakosság életszínvonala nagyon visszaesett. Egyes községek, mint Csókakő, Sőréd, Sárkeresztes, Moha, Csabdi és mások csaknem teljesen elpusztultak. Elpusztult vagy elveszett a lakosság állatállományának túlnyomó része, élelmiszertartaléka és ruházata; illetőleg megrongálódott a lakóházain kívül természetesen lakásának berendezése is. El lehet mondani, hogy az egész vármegye területén alig van család, amely veszteséget ne szenvedett volna, alig van ház, amely épségben maradt, alig van lakás, amelynek bútorzata teljes volna. Ennek a szomorú helyzetnek természetszerű folyománya, hogy a lakosság testsúlyban erősen megfogyatkozott, idegállapota leromlott, és szervezete betegségre fogékonnyá vált. A hadműveletek befejezése után az elmúlt év nyarán aratott már a vármegye, sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy élelmezési helyzete ma rosszabb, mint az elmúlt esztendőben ilyenkor volt. A hadműveletek következtében az 1944. évi őszi munkákat csak részben lehetett elvégezni. A megművelt területeket nagy részben letarolta a háború. Tavaszi munkára a hadműveletek miatt kevés helyen és általában elkésve kerülhetett 159
