Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
tásáról. Alispánná 44:25 szavazatarányban Szirbik Ferencet választották Thaisz Andor ellenében.43 Ekkor választották meg az új járási főjegyzőket is. A törvényhatósági bizottság egy kivételével jóváhagyta a főispán áprilisi kinevezéseit.44 Az alispánnak és négy járási főjegyzőnek a hivatalához előírt képesítése nem volt meg, ezért a közgyűlés kérte a belügyminisztertől a feltételek elengedését. A közgyűlésen sor került a közigazgatási bizottság és a kisgyűlés megalakítására, a főjegyző, a tiszti főügyész és az árvaszéki elnök, valamint az ülnökök megválasztására is. A kisgazdapárt elégedetlen volt a választások eredményével és fellebbezéssel élt. Különösen a járási főjegyzőválasztással nem értettek egyet. Az öt járásból mindössze egy helyen lett kisgazda járási főjegyző, a többi járásban két kommunista és egy-egy szociáldemokrata és parasztpárti főjegyzőt választottak.45 Apáitok közül elsőként az MKP szerveződött meg március végén. Gyors fejlődésében szerepet játszott a szovjet hadsereg támogatása is. A párt megalakításában részt vettek a fővárosból kiküldött szervezők, a Tanácsköztársaság egykori résztvevői, illegális kommunisták és baloldali szociáldemokraták egyaránt. Az MKP bázisát az ipari munkásság adta, de népszerűtlennek bizonyult a parasztság, az értelmiség és a kispolgárság körében. A pártnak gyorsan szaporodtak az alapszervezetei, júniusra minden jelentősebb településen működött egy szervezetük. Ezt követően már az üzemekre és a puszták lakosságának megnyerésére helyezték a hangsúlyt. Az alapszervezetek kezdetben, a megyei szervezet hiánya miatt, közvetlenül Budapesttel tartották a kapcsolatot, onnan kapták az utasításokat. A megyei titkárság június 1-jén kezdett munkához.46 A pártnak külön megyei sajtója nem volt, de a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front nevében megjelenő Fehérvári Hírek szerkesztőbizottságában csak a munkáspártok képviselői voltak jelen. A lap kezdetben ugyan a szociáldemokraták, a kommunisták és a parasztpárt közös szerkesztésében jelent meg, ám a szociáldemokraták önálló lapindítása után csak az MKP és az NPP megyei titkára maradt tagja a szerkesztőbizottságnak.47 Az újság hangvétele már kezdetben az MKP ideológiáját tükrözte. Az MKP pártok feletti ifjúsági szervezetnek szánta a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (MADISZ), amely Fejér megyében 1945 áprilisában alakult meg. A szervezetben gyakorlatilag a kommunista irányítás érvényesült, ennek következtében lassan a többi párt is megalakította a maga ifjúsági tagozatát. így végül a MADISZ az MKP ifjúsági szervezete maradt. Hasonló kudarc érte a pártot az egységes női szervezet (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége)48 megalakítása terén is. A többi párt arra törekedett, hogy saját pártjukon belül alakítsák ki nőtagozataikat. 43 41 sz. dokumentum. 44 A Váli járás élére Wágner János helyett Vassányi Géza került. 44. sz. dokumentum. 45 MKP: Székesfehérvári és Váli, SZDP: Móri, NPP: Adonyi, FKgP: Sárbogárdi járás. 46 Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában 1945 nyarától 1946 tavaszáig. In: FMTÉ 4. 388. old. 47 Az NPP képviselője ekkor már a lap szerkesztésében nem sok szerepet játszott, sőt később a párt ki is szorult a szerkesztőbizottságból. 48 1945. február 18-án alakult meg az MKP kezdeményezésére a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ). Szervezeti szabályzatát 1946 elején hagyták jóvá, melyben valamennyi asszonyréteg politikai és gazdasági problémáinak képviseletét, az intézményes anya- és gyermekvédelem előmozdítását, kulturális és oktatói feladatok ellátását jelölte meg fő feladatnak. Ezt követően azonban az MNDSZ tevékenysége mind jobban átpolitizálódott, fő feladatának már a reakció elleni küzdelmet, a közigazgatás megtisztítását, a szövetkezetek kiépítését, a széncsata támogatását tekintette. 1948-tól munkájában előtérbe kerültek a békeharc, a termelésben való helytállás, a népi hadsereg erősítése stb. jelszavai. Az MNDSZ 1956-ban megszűnt, majd 1957-ben Magyar Nők Országos Tanácsa néven alakult újjá, s működött 1989 júniusáig. 12
