Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
te, hogy a Magyar Bauxit1 üzemi bizottsága nem működik kielégítően, a tagok felvételét és elbocsátását elhárítja magáról, és a vezetést olyan reakciós elemek kezében hagyja, akik a németek csatlósai voltak. Kéri a pártvezetőséget, nézzen ennek utána. 3. ) Pávits elvtársnő szavalta ügyesen, megfelelő előadásban Ady Endre: „Történelmi lecke fiúk számára” című költeményét. 4. ) Kovács Sándor elvtárs tartott előadást, történelmi visszapillantást tett a demokrácia kialakulásáról, majd áttért a jelenlegi demokrácia felépítésébe]. Az ismertetéshez Pribojszki elvtárs szólt hozzá. 5. ) Fried elvtárs felolvasása az oktatásügy reformjáról következett. Rámutatott az eddigi oktatás visszásságaira, és követeli, hogy a jövőbeni oktatás függetlenítse magát a német szellemiségtől, neveljen öntudatos, sovinizmustól mentes ifjúságot. Hozzászóltak Kovács Lajos, dr. Szirbik, Ullman, Pollák, Móder, Pávits és Kovács Sándor elvtársak. Ezután Pribojszki elvtárs indítványára a tagok egyöntetűen elfogadták azt a javaslatot, melyet Acs elvtárs határozatba is foglalt, mely szerint valaki, ha három alkalommal igazolatlanul elmarad a pártnapról vagy taggyűlésről, azt kizárják a párttagok sorából. 6. ) Szirbik [Ferenc] elvtárs ismerteti az újonnan megalakuló szovjet-magyar művelődési társaság2 jelentőségét, s felkéri az elvtársakat, minél nagyobb számban vegyenek benne részt. Majd a párt beleegyezését és hozzájárulását kérte ahhoz, hogy a hevenyészett sírba helyezett dr. Koch László tetemét a Hosszútemetőben díszsírhelyre temessék el. A tagok ehhez hozzájárultak, s egyben bejelentették, hogy Szűcs Gyula elvtárs tetemét is exhumálják, és hazahozatva méltó helyre temetik. Erre vonatkozólag már meg is alakult az intézőbizottság. 7. ) Alb István elvtárs bejelenti, hogy július 29-én a kommunista párt kezdeményezésére nagyszabású aratóünnepélyt rendeznek a pártok és [a] demokratikus szövetségek: (Ma[gyar] D[emokratikus] I[fjúsági] Szövetség], M[agyar] N[ők] D[emokratikus] Szövetsége]), melyen minden párt és szövetség két-két számmal [sic!] szerepel, tehát így a kommunista párt is, felkéri ezzel kapcsolatban a tagok közreműködését. Ezután Acs elvtárs bezárja a gyűlést, s az Internacionálé eléneklésével véget ért a pártnap. Székesfehérvár, 1945. július hó 18. Kovács Károlyné Ács Béla Kovács Károlyné Ács Béla jegyző titkár FML X. 2. MKP Székesfehérvári Városi Bizottsága 2/9 ö. e. Saját kezű aláírásokkal hitelesített, géppel írott tisztázat. 1 Magyar Bauxitbánya Rt. 2 Magyar-Szovjet Művelődési Társaság 1945 januárjában alakult meg, alapító elnöke Szent-Györgyi Albert volt. Hivatalosan a magyar-szovjet barátság elmélyítését szolgálta, azonban tényleges célja a szovjet típusú kommunista rendszer propagálása volt. A társaság 1948-ban vette fel a Magyar-Szovjet Társaság nevet, mely 1953-ban már 1,3 millió taggal és nyolcezer helyi szervezettel rendelkezett. Az 1956-os forradalom idején megszűnt. 103
