Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948 Az alábbiakban olvasható bevezető tanulmány a megyei közigazgatás területén keletkezett, jelenleg a Fejér Megyei Levéltár őrizetében lévő iratokat és már publikált tanulmányokat felhasználva készült. Célunk egy olyan köztörténeti összefoglaló elkészítése volt, amelyben a hangsúlyt az eddig még fel nem dolgozott, illetve a korábban politikai áthallásoktól sem mentes történésekre helyeztük. Semmiképpen sem törekedtünk a megye történetének monografikus feldolgozására, ám reményeink szerint az itt közöltek - a forrásokat is beleértve - megbízható alapot jelenthetnek Fejér megye történeti monográfiájának összeállításához. A tanulmányban a kronológiai és a tematikai szempontot együttesen alkalmazva tárjuk az olvasó elé a háború pusztításait a megyében, az egyes intézmények veszteségeit, a világégést követő felelősségre vonások helyi vonatkozásait, a földreform következményeit, a pártok vezetőségének és tagságának kapcsolatrendszerét, az 1945-ös és 1947-es választásokat, a B-listázást, a ki- és áttelepítések körülményeit, az egyesületi és pártkötődéseket, az egyházak helyzetét. A tanulmány - ellentétben a dokumentumokkal, amelyek közül a legkorábbi 1945 márciusi - az események fonalát a front Fejér megyébe való betörésekor veszi fel, így utalva arra a mérhetetlen szenvedésre és pusztításra, amely hosszú ideig kihatott Fejér megye és Székesfehérvár fejlődésére. Fejér megye történetének egyik legtragikusabb időszaka az 1944. december 2-a és 1945. március 23-a közötti négy hónap, amikor területe szinte végig a frontvonalban feküdt.1 Székesfehérvárt először 1944. december 23-án foglalták el a szovjet csapatok, de 1945. január 22-én a német és magyar egységek visszafoglalták a várost. Végleg csak 1945. március 22-én került a Vörös Hadsereg kezébe a megyeszékhely, míg a megye területét egy nappal később hagyta el a front. A harcok során a megye települései több alkalommal is gazdát cseréltek. Az első szovjet megszállás alatt a lakossággal közmunka keretében lövészárkokat ásattak, mindennapossá váltak a rablások, az elhurcolások és a nők elleni erőszakos cselekedetek. Feltehetően a szovjet katonák önkényének esett áldozatul a Szent György Kórház igazgató-főorvosa, dr. Berzsenyi Zoltán is, akit máig tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak.2 Hasonló állapotok uralkodtak a megye többi településén is. A közigazgatást a városban maradt polgármester, dr. Kerekes Lajos és a helyben maradt tisztviselők szervezték meg. Vidéken általában a jegyzők elmenekülése után ez a községi bírók feladatává vált. 1944. december 25-én megalakult a Magyar Kommunista Párt városi szervezete. Elnökévé Benke Ferencet, titkárává Szirbik Ferencet választották meg.3 Január 6-án megjelent a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja a Fehérvári Hírek,4 amely mögött gyakorlatilag az MKP állt, tekintve, hogy a városban a többi párt ebben az időszakban még nem szerveződött meg. Miután a németek visszafoglalták a várost, az MKP vezetői közül a nyilasterror áldozatává vált Benke Ferenc és dr. Koch László tiszti főorvos. A polgármestert és Shvoy Lajos megyés püspököt több más személlyel együtt internálták, amiért a szovjet megszállás alatt nem voltak hajlandóak elhagyni a várost.5 Január 23-án visszatértek a városba a korábbi helyi és megyei nyilasvezetők - köztük Pintér József főispán - és visszarendelték a 1 Fejér megye területét 1944. december 2-án Vajtánál érte el a front, s 1945. március 23-án Jenő térségében hagyta el. 2 58. sz. dokumentum 3 Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. Székesfehérvár, 1970. 213. old. 4 Az újságnak 1945 januárjában 6 száma jelent meg. 5 Farkas Gábor: Székesfehérvár felszabadítása. In: Fejér Megyei Szemle 7. Székesfehérvár, 1970. 11. old. 7
