Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)

A TERRITORIÁLIS SZIMBÓLUMHASZNÁLAT JOGI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON

A territoriális szimbólumhasználat jogi háttere Magyarországon

Nyitra vármegye címere, 1838 (Csáky, 1995. 118. p.)

rés pecsétet bemásolták és lefestették a Királyi Könyvekbe (Libri regii).18

A török kiűzését követő évtizedek vármegyei pecsét- és zászlóhasználatának, valamint az ezeken feltüntetett címerek meglétének történeti jelentőségére mutatott rá az 1715. évi XLVI. törvénycikk. A Turóc vármegye új pecsétjét törvénybe iktató jogszabály is megerősítette: a vármegye joghatóságát a pecsét, a zászló s az ezeken a vármegyét megszemélyesítő címer jelképezte, egyúttal jogköre (Turóc vármegye esetében területi integritása is!) semmisült meg, amikor „zászlójának szét- tépése s összetörése mellett, pecsétjétől is megfosztották’’.19

Az imént vázolt történeti folyamatot egy vármegyén illusztrálva; a XVII. század végén önrendelkezési jogát visszanyerő Fejér vármegyében is a közigazgatási viszonyok rendezése mellett megoldásra várt az „elpusztult” vagy „elenyészett” diploma hiányában a

Hont vármegye címere, 1550 (Csáky, 1995. 104. p.)

címerkérdés is.20 Az egykori koronázó város, Székesfehérvár 1688. évi visszafoglalását követő esztendők a vármegye „régi jogaiba és állapotába való” visszahelyezésének, egyszersmind az újjászervezés folyamatának időszaka. A vármegye működéséhez szükséges autonómia visszaállítása egyúttal szükségessé tette a territoriális szimbólumok megjelenítését, elsősorban pecsétjének megújítását és használatba vételét. A vármegye közérdekű kiadványait ugyanis a régi gyakorlatnak megfelelően a tisztségviselők saját pecsétjükkel hitelesítették. Az írásbeliség jelentőségének növekedésével összhangban, főként jogbizto93