Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009 - Függelék - Fejér Megye Közgyűlésének rendeletei
Sigillum Comitatus Albensis 7. § (1) A Címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a. ) a kérelmező megnevezését, címét: b. ) a Címerhasználat célját, módját; c. ) az előállítani kívánt mennyiséget (db. számot) d. ) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját; e. ) a használat Időtartamát; f. ) a Címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fénykép másolatát, stb.) (2) A Címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: Az (1) bekezdésben leírtakra vonatkozó döntést. Az engedélyben a használattal és forgalomba hozatallal kapcsolatban egyéb kikötések is rögzíthetők. (3) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni. 8. § (1) Nem adható engedély a Címer előállítására, használatára, ha a használat célja, körülményei alkalmas arra, hogy a megye történelmi múltját csorbítsa. (2) Indokolt esetben a Közgyűlés Elnöke a kiadott engedélyt visszavonhatja. A Zászló használatának köre, módja és a használat engedélyezése 9. § (1) a Zászlóból a rendelet elfogadásával egyidejűleg egy darabot kell előállítani és azt a megyei önkormányzati hivatal épületében kell megőrizni. (2) A megőrzendő Zászló anyaga selyem, méretaránya 280x100 cm, a Címer kézi hímzésű. (3) A Zászló - a leírt és elkészített zászlóval azonos színben és méretarányok megtartásával - más anyagból és nagyságban is előállítható. (4) A Zászló lobogóként is használható a színek és a címer elfordításával. 10. § (1) A Zászló használata a Megyei Önkormányzati Hivatal épületén a közgyűlés napján, valamint a hivatalos nemzeti- és állami ünnepnapokon kötelező. (2) A Zászló használható különösen: a. ) a megye életében kiemelkedő események alkalmával b. ) a megyei önkormányzat ünnepségein, c. ) megkülönböztetésül több megye részvételével tartott rendezvényeken d. ) a megyék és régiók közötti bel- és külföldi kapcsolatok esetén. 11. § (1) a 9. § (1) bekezdésében foglalt Zászlón túl zászló készítésére, használatára a Közgyűlés Elnöke adhat engedélyt. (2) A Zászló használatára egyebekben a 6. § (1-2-3) bekezdéseiben, valamint a 7-8. §-ban foglaltak az irányadók. Vegyes rendelkezések 12. § (1) Szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a Címert és a Zászlót engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon használja, továbbá az, aki az e rendeletben foglalt szabályokat egyéb módon megszegi, vagy kijátsz- sza. (2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a szabálysértést megvalósító személy vagy szerv székhelye szerint illetékes önkormányzati hivatal szabálysértési hatósága hatáskörébe tartozik. 13. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Székesfehérvár, 1991. április 8. Dr. Merényi Zoltán s. k. Paál Huba s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke Melléklet FEJÉR VÁRMEGYE CÍMERE ÉS ZÁSZLAJA TÖRTÉNETE A történelem során nem csak Magyarországnak, hanem az ország egyes megyéinek is voltak címerei. Államalapító Szent István uralkodónk a királyi vármegyerendszert is kiépítette; 52 vármegyét szervezett. A vármegyerendszer kialakulásának korai szakaszára esik Fejér vármegye létrejötte; említésének első adata 1009-ből való. A heraldika kialakulását megelőzte a megyei szervezet létrejötte, majd a XIII. század első felétől a királyi vármegyeszervezetet felváltotta az egyes vidékeken élő birtokos nemesek szervezete; a nemesi vármegye. Hazánkból a XV. század végéig nem találkozunk megyei címerrel, ez annál különösebb, mert az egyes városok, sőt esetenként községek is használtak címereket. A legkorábbi megyei címert - Hunyad megyéét- 1490-ből ismerjük. 1498-ban Somogy megye részesült címeradományban. Igen vontatottan haladt a megyei címerek kialakulása mindaddig, amíg az 1550. LXII. törvénycikk el nem rendelte, hogy a vármegyék által kiállítandó okleveleket pecséttel lássák el. A törvénycikk »végrehajtására« Fejér vár-
