Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Sigillum Comitatus Albensis FEJÉR MEGYE TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA 4, 1962 FEJÉR MEGYEI TANÁCS ELNÖKE, 1990 latban tulajdonképpen levésték a bélyegzőkről a korábbi címert, s immár a Kossuth-címer ábrájával ellátott, de korábbi pecsétnyomót használták. Majd május 8-tól egy rövid időszakra visszakerült a Rákosi-címert mutató bélyegző, végül az 1957. július 24-i üléstől kezdve a demokratikus államberendezkedés önkormányzatainak megalakulásáig az eredeti körirat megtartásával a Kádár-féle államcímert alkalmazták a hitelesítő pecsétnyomókon.111 Fejér Megye Önkormányzata Közgyűlésének 1990. december 28-i alakuló ülésének jegyzőkönyvét még a „FEJÉR MEGYEI TANÁCS ELNÖKE" körirattal és Kádár-címerrel, az 1991. február 7-i ülés jegyzőkönyvét már a „FEJÉR MEGYEI FŐJEGYZŐ" körirattal és koronás kiscímerrel, azaz a hatályos államjelképpel ellátott pecséttel hitelesítették.112 A napjainkban használt megyei pecséteken „FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS” és a pecséttulajdonos; „ELNÖK”, illetve „FŐJEGYZŐ” köriratával a koronás kiscímeres államcímer, s nem a megyejelkép látható.113 FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖK, 1998 FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALELNÖK, 1998 FEJÉR MEGYEI FŐJEGYZŐ, 1998 A (vár) megyei pecsét-, címer- és zászlóhasználattal kapcsolatban összegzésként megállapítható, hogy több, mint három évszázados históriája során, a különböző politikai rendszerek változásával ábrázolása is sokrétű, ugyanakkor a XX. század második fele kommunista diktatúrájának gyakorlata csupán történeti kitérőként értékelhető. Az alábbi táblázat a hivatalos (vár)megyei jelképhasználat történeti ciklusait rögzíti:
