Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében amelyek a vármegyei közgyűlések, - a nemesi vármegyét felváltó polgári vármegye 1870. évi létrejöttét megelőzően - a vármegyei törvényszékek határozatából, vagy mint hiteles kiadványok a vármegye által és nevében születtek. A vármegyén belül kialakított közigazgatási-területi egységek, a járások első embere, a községek felügyelő és irányító hatósága, a szolgabíró ugyancsak külön, a törvényhatóság címerével, de a járás elnevezését tartalmazó körirattal ellátott pecséttel rendelkezett.92 A vármegyei tisztújító közgyűlések alkalmával - törvényes szokásjog alapján - a tisztikar lemondásával a hivatalából távozó alispán letette a vármegyei címeres pecsétet és a levéltár kulcsait a közgyűlés asztalára, majd azokat onnan az újonnan megválasztottaknak azonnal átadták.93 Ugyan 1871-től apadt a vármegyei pecsétek alkalmazásának köre, amennyiben a hadi zászlókon és az igazságszolgáltatás dokumentumain a vármegyei (és városi) sigülumokat felváltotta az állami, azonban a közigazgatás és az árvaszékek pecsétjein, a vármegyei kiadványokon, jelvényeken, zászlókon és épületeken továbbra is jelen volt a vármegyét jelképező ornamentum.94 A nemzet históriájának megismeréséhez, identitásának erősítéséhez, mindazonáltal a szűkebb territoriális történelem tanulmányozásához a legdekoratívabb képzőművészetitörténeti emlékek (lényegében tárgyi kútfők), egyben pecsét-, címer- és zászlótani értékek a helybeli címerek, valamint azok különböző FEJÉR MEGYE BÜNTETŐ TÖRVÉNYSZÉKÉNEK PECSÉTJE, 1868 FEHER MEGYE BICSKEI JÁRÁS FOSZOLGABIRAJA, 1863 I * M»>. ... I, FEJÉR VÁRMEGYE BICSKEI JÁRÁS SZOLGABIRÁJA, 1862 29 FEHERMEGYE KÖZP. T: FŐSZOLGABIRÁJA (Székesfehérvári járás), 1864 FEJÉR VÁRMEGYE CSÁKVÁRI JÁRÁS SZOLGABIRÁJA, 1866
