Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében Fejér vármegye pecsétje Molnár Imre nemesi bizonyságlevelének másolatán, 1839 kuló nemzeti összetartozás felélesztésében játszott jelentékeny szerepet. Fejér vármegye és a Regnum Marianum kultuszának kapcsolatára, gyökerére mutatott rá Hattyuffy Dezső: „Fejér megye czímerében, melyen Szent- István király a gyermek Jézust tartó Szűz- Máriának, Magyarország nagyasszonyának- az ország koronáját felajánlja. Ezen a messze múlt világába visszamenő esemény- hagyomány szerint - a Székesfejérvári állam egyházban történt vala s éppen azért volt hazánknak századok óta mai napig a szűz anya patrónája-védasszonya’’.77 Az országot Szűz Máriának felajánló Szent István király alakja természetszerűen az államalapító uralkodó örök nyugalomra helyezésének, egyszersmind utódainak 1527-ig megkoronázási helyén, Székesfehérváron s annak környékén élt leginkább a köztudatban. Mindazonáltal a címeres pecsét ábrázolása jelentékeny közkedveltségnek örvendett a barokk kori vármegyeszékhelyen. Fejér vármegye címeres pecsétadománya ellenére is nélkülözi a teljes címert: a mesteralak korongba foglalt, hagyományos heraldikai kellékei; a címersisak, sisakkorona, sisakdísz, a sisak- és címertartók, valamint sisak- és címertakarók hiányoznak. Jog szerint és gyakorlatilag nem rendelkezett adománnyal, amely feljogosította volna arra, hogy zászlaján, középületein, fegyverein, viseletéin és egyéb használati tárgyain címert jeleníthessen meg, ugyanis a privilegiumlevél kizárólag a pecséten alkalmazható címerről rendelkezett. Véleményünk szerint azonban a pecsétadomány a címerrel egységes egészet alkot, külön nem választható, s az 1694. évi, ősi címeres pecséthasználati joggal együtt jog szerint és hiteles címerként használhatta. Miként azt Bertényi Iván is hangsúlyozta: a megsemmisített címereslevél ábrázolása feltehetően azonos volt a reformkori pecsétadomány ábrájával, hiszen ez utóbbi kiállítását csupán a régi latin nyelvű körirat magyarításának az engedélyezése céljából kérvényezték s kapták. Továbbá annak ellenére, hogy e helyütt nem címer-, hanem pecsétadományra került sor, funkcióját tekintve mégis címeres pecsétnek kell tekintenünk Fejér vármegye XVII. század végi s XIX. század közepi pecsétjét egyaránt. Indoklásában leszögezte, hogy a jelentősebb, közhitelű pecséttel rendelkező városok, hiteles helyek esetében a címer- és pecséthasználat összeforrt.78 Ugyanezt az elképzelést fejezi ki a Székesfehérvári Székeskáptalan 1777. évi pecsétjének ábrázolása, ahol a felajánlott Magyarországot az állam kiscímere, a pecsétmező sarkában elhelyezett asztalkán látható korona, országalma, valamint a pecsétábrán ugyan határozottan ki nem vehető, de az uralkodói pecsétadomány szövegében leírt kard és jogar jelképezik. A káptalan tagjainak jelvényén a szent koronát ajánlja fel a király, a jelvény keresztje a koronával lefedett kiscí- meren függ.79 E helyütt említjük meg, hogy a barokk stílusban épült székesfehérvári jezsuita, majd ciszterci Nepomuki Szent János templom hajója második boltozatának Franz Caspar Sambach (1715-1795) által 1748-ban festett80, Szent Istvánt ábrázoló freskóján az országfelajánlást a magyar királyi korona
