Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében mellőzésével - a befejező rész (eschatocollum) megerősítésre vonatkozó közlése, a megerősítő pecsételés formulája, a corroboratio. Ez a jelen esetben arra szorítkozik, hogy az adományt a magyar királyi titkos pecsét felfüggesztésével erősíttette meg. A diploma záró része az - aláírásokkal (subscriptio) ellátott - keltezés (datatio), amelyben megnevezi annak kiállítóját és felsorolja rangjait, a datálás helyét, évét, a hónapot és a napot, valamint V. Ferdinánd magyar és cseh királyságának évét. Az oklevelek hagyományos záró része, az apprecatio (záró fohász) elmaradt. A privilégium felső sarkaiban az úgynevezett kancelláriai jegyzet látható, amely rögzíti, hogy a kancellária a címereslevelet milyen intézkedés alapján állította ki, vagyis ez esetben a király saját parancsának jelzete. A kiváltságlevelet az uralkodón kívül az oklevél-kiállító báró Malonyay János Alajos65 alkancellár és a kancellária - a diplomát ténylegesen szövegező - titkára, Gál Péter hitelesítette kézjegyével.66 Sztankovits Mátyás királyi tanácsos, „irat- és levéltár-igazgató” aláírásával igazolta annak bevezetését az elsőrendű Királyi Könyvbe. Fejér vármegye pecsétképe a XVII. század végén, a barokk korban keletkezett, az élő heraldika szigorú szabályait feloldó időszakban, amikor gyakran előfordult, hogy a klasszikus pajzsforma oválisra vagy kerek alakúra változott.67 Ez utóbbi alkalmazására egyik példa a vármegye címeres sigilluma is; nemcsak formája utal a barokk korra, hanem ábrázolása is barokk festményként, oltárképként érvényesül. Témája Hartvik püspök Szent István-legendaszerkesztményéből ismert, a halál közeledtét tudomásul vevő uralkodó „kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott Jel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel-papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet a te kezedbe ajánlom«".68 A Szent Korona felajánlásának egyik korai megfogalmazása a Fejér vármegyei pecsétFejér vármegye címerének latin nyelvű leírása az 1837. évi diplomában kép, amely arany láncszemen függő körpajzs, mezeje világoskék, vöröses égboltot szimbolizál. A pajzstalpon zöld talajon háttérben szürke hegylánccal övezve, balra fordulva Szent István király térdepel vörössel hímzett, hermelingalléros arany palástban, ezüst ruhában. Haja és szakálla ezüst, feje körül arany dicsfény (glória) ragyog. Kezében arany szegélyű bíbor (skarlátszínű) párnán a Magyar Királyságot jelképező arany Szent Koronát, a jogart és az aranymarkolatú koronázási ezüstkardot tartja, felajánlva azt az aranysugarakkal fénylő, arany-szürke felhőben lebegő (sugárzón, fénylőn előtűnő) Boldogasszonynak, aki bíbor (skarlátszínű) ruhában, sötétkék fátyolban jelenik meg, karján a fehér ruhá
