Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében nyugalmasabb korszakban került sor. Nem volt ez másként a hódoltság alatti Fejér vármegye esetében sem, ugyanis Székesfehérvár 1543. évi török megszállásával a vármegye is a félhold hatalma alá került. A törökök kiűzését követően a XVII. század végétől kapott megújult lendületet a vármegyei pecsét- és címerhasználat, s nemsokára többségük rendelkezett önálló címeres pecséttel, címerrel.27 Összegezve: annak ellenére, hogy az 1550. évi országgyűlés biztosította a vármegyei pecsét-, illetve címerhasználatot, a XVI. századból származó címerrel rendelkező vármegyék száma csekély. Túlnyomó többsége - az uralkodóhoz fordulva - egyrészt vagy a törökök kiűzését követően, vagy a XVIII. század első felében rendezte címerkérdését, másrészt vagy korábbi címeradományuk újbóli megerősítését kérték, vagy teljesen új címerért folyamodtak. Több vármegye ellenben nem címereslevelet, hanem - címerkép megjelenítésére is lehetőséget nyújtó - pecséthasználati jogot kapott. Ezek közé tartozott Fejér vármegye is, mint egykori hódoltsági terület. Sem cáfolni, sem bizonyítani nem tudjuk, hogy rendelkezett-e az 1688 előtti évszázadokból címeres levéllel, korábbi címerjoga s ezáltal címere sem ismeretes. A vármegyei címeres pecséteket a mindenkori király adományozta, s a legkisebb változtatást is az uralkodó volt jogosult engedélyezni címeres oklevélben. Kancelláriai véleményezést követően az uralkodó döntött a címeradományozásról, majd kiállították az aláírásával ellátott címereslevelet, amelynek tartalmát, valamint az adományozott címert vagy címeres pecsétet bemásolták és lefestették a Királyi Könyvekbe (Libri regii).28 A török kiűzését követő évtizedek vármegyei pecsét- és zászlóhasználatának, valamint az ezeken feltüntetett címerek meglétének történeti jelentőségére mutatott rá az 1715. évi XLVI. törvénycikk. A Turóc vármegye új pecsétjét törvénybe iktató jogszabály is megerősítette: a vármegye joghatóságát a pecsét, a zászló s az ezeken a vármegyét megszemélyesítő címer jelképezte, egyúttal jogköre (Turóc vármegye esetében területi integritása is!) semmisült meg, amikor „zászlójának széttépése s összetörése mellett, pecsétjétől is megfosztották".29 A török kiűzését követően Fejér vármegye is visszanyerte önrendelkezési jogát, s a köz- igazgatási viszonyok rendezése mellett megoldásra várt az „elpusztult” vagy „elenyészett” diploma hiányában a címerkérdés is. Nem kifejezetten az armális lényegében külsőségi motivációi hangsúlyosak, hiszen a címeres pecsétadomány egyszersmind a nemesi közgyűlés hivatali működésének, tulajdonképpen a vármegyei közigazgatás és jogszolgáltatás jogbiztosító eszköze. Az egykori koronázó város, Székesfehérvár 1688. évi visszafoglalását követő esztendők a vármegye „régi jogaiba és állapotába való” visszahelyezésének s az újjászervezés folyamatának időszaka. A vármegye működéséhez szükséges autonómia helyreállítása egyúttal szükségessé tette a territoriális szimbólumok megjelenítését, elsősorban pecsétjének megújítását és használatba vételét. A vármegye közérdekű kiadványait ugyanis a régi gyakorlatnak megfelelően a tisztségviselők saját pecsétjükkel hitelesítették. Az írásbeliség jelentőségének növekedésével összhangban, főként jogbiztosító jellegéből fakadóan, fokozatosan előtérbe került az autentikus jelkép használatának szükségessége. Ilyen előzményeket követően az újjászervezendő Fejér vármegye első, a főispánt beiktató nemesi közgyűlését 1692. július 10-re hívták össze Székesfehérvárra.30 A vármegyei közigazgatás reorganizációjának menetében ez volt tehát az első generalis congregatio, amelyben, és ahol a központi kormányzat képviselője, azaz a főispán hivatalba történő bevezetése azt jelentette, hogy a kamarai adminisztrációt felváltotta a nemesi önkormányzat, a középszintű közigazgatás vármegyei testületéi megkezdték tevékenységüket. A felszabadulást követő közel egy évtized leglényegesebb, egyben leghangsúlyosabb mozzanata, hogy kiépült a kora újkori rendi képviseleti társadalom középszintű közigazgatási intézményrendszere. Fejér vármegye pél
