Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
NEMESI FELKELÉSI ZÁSZLÓK - Jegyzetek
Nemesi felkelési zászlók Jegyzetek * A Turulban 2008-ban megjelent tanulmány (Vitek, 2008.) szerkesztett változata. 1 CIH. 1596:XI. te. 2 A témát érintette: Lauschmann, 1994. 2. köt. 128-130. p.; Uo. 3. köt. 1995. 13-14. p.; Marosi, 1931a; Uő, 1931b; Uő, 1932.; Uő, 1931c. Részletesebben feldolgozta: Vitek, 2002a; Uő, 2005. Az 1742. évi Insurgens zászlót első ízben közölte: Marosi, 1931a 3. p. Az 1742. évi zászlót, valamint a kisebbik 1810-es keltezésű zászló Fejér vármegye címerét tartalmazó oldalát színesben közölte: Vitek, 2002a 24. p., 26. p. A két említett zászló, Fejér vármegye címerét tartalmazó oldalait közölte: Vitek, 2005. 19-20. p. 3 A történelmi zászlókból „A XVIII-XX. század zászlói múzeumunk gyűjteményéből” címmel 1994. május 7-én nyílt tárlat a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár, Országzászló téri épületében. 4 A zászlók leírását az 1977. november 14-18. között Amsterdamban lezajlott Nemzetközi Zászlórestaurálási Konferencián elfogadott, egységesített szempontok figyelembevételével végeztük. A konferencián elhangzott előadások anyagát 1980-ban publikálták (Symposium Conservation of Flags. Amsterdam, 1980.) A zászlók szakszerű, részletes leírásában Illyés Endréné, a Szent István Király Múzeum munkatársa működött közre, az intézmény zászlógyűjteményét ugyancsak ő bocsátotta rendelkezésünkre. 5 Közli: Reiszig. 433. p. 6 SzIKM ZGy. Leíró kartonok. 7 A címeres pecsétet és leírását közli: Csáky, 1995. 96. p.; Hoppál, 2001. 51. p.; Tagányi, 1880. 1. köt. XV. t.; Vitek, 2002a 17. p., 19-20. p. és borító 2.; Uő., 2005. 15-17. p.; Uő., 2008b 109-110. p., 113-117. p. és XVII- XVIII. t„ Uő., 2009. 86-87. p. Színnyomatát közli: Károly, 1896. 1. köt. 1. melléklet. 8 MOL A 57. 23. köt. 334. p. A diploma hiteles másolata alapján közli: Rexa, 1913. 179. p. 9 FML IV A 1/e/l 1. d. 139/b sz. 10 Bertényi, 1989. 35. p. 11 Hattyuffy, 1881. 66. p. 12 Közli: Vitek, 2002a 34. p.; Uő, 2005. 22. p. 13 Az Esterházy család pecsétjeihez és címereihez 1. Vitek, 2002b 99-107. p. 14 „A tanács Ő császári királyi felsége pecsétjét használja, sast mutató körfogattal közepén pedig az ország czimerével, mint ez a többi örökös országokban s tartományokban is minden időben szokásban volt." 15 A címert az I. Lipót által a város számára 1703. október 23-án adományozott kiváltságlevélben a következőkben írták le: „A kék színű álló pajzsot a hajdani dicső emlékű királyok fehérvári nagyszámú koronázása emlékére arany korona díszíti. Ebben zöld mezőben négyszögű kőből épült, rovátkolt várfal, kétfelé nyitott kapuval és lefüggő vasrostéllyal. Két torony közül egy fedett, magasabb emelkedik ki. A korona alól egyfelől aranysárga és kék, másfelől ezüstfehér és vörös, a pajzs aljáig érő, azt ékesítő, fodros takarók függenek". - Közli: Kállay, 1974. 191. p. A pecsét deák köriratának magyarítása céljából kérvényezett, s 1845. március 6-án megkapott diploma címerleírása pontosabb: „álló kék vért, ebben zöld mezőn, négyszögű kőből rakott rovátkolt várfal, kétfelé nyitott kapuval, és félig lefüggő vasrostéllyal, a várfalon egy-egy ablakú torony, amelyek közül a kapu feletti csúcsos veres fedelű, és valamivel magasabb s vastagabb a fedetlen két szélsőnél. A vértet a hajdani dicső emlékezetű magyar királyoknak ezen városban történt koronáztatá- sa emlékéül, veres bélésű királyi arany korona fedi, mely alól jobb felől arany és kék, bal felől ezüst és veres, összhangzólagos viszfordulatú és a vért aljáig érő takarók ömlenek". - Közli: Kállay, 1974. 194. p. 16 Marosi Arnold (1873-1939) régész, ciszterci rendi tanár. 1909-ben tanárként került Székesfehérvárra; itt három évtizedes működése alatt múzeumot létesített, amelynek haláláig igazgatója. A hazai kutatás a honfoglalás koráig sok nagybecsű archeológiái leletet, értékes megfigyeléseket köszönhet neki. 17 Lauschmann, 1993-1996. 1-4. köt. 18 Marosi, 1931a 2. p. 19 Marosi, 1932. 35. p. 20 Uo. 36. p. Az 1800. évi datálást megerősíti: Hattyuffy, 1881. 35. p. 21 Lauschmann, 1995. 3. köt. 13-14. p. 22 Hattyuffy, 1881. 31. p. Az oklevél szövegét közli: Pray, 1805. 84-85. p. 23 Pandula, 1986. 242. p. 24 Palugyay, 1852. 1. köt. 58. p. 25 A témához 1. Lauschman és Marosi említett munkáit, továbbá: ARL, 1988.; Arany Magyar-Erdős, 2005.; Kállay, 1988.; Lauschmann, 1909. 26 A városi polgárőrség megszervezése a szabad királyi városokban az 1790-es években vette kezdetét, célja azonban nem a felülről szervezett polgári megmozdulás, mint inkább a nemesi felkelésbe való bevonása volt. Székesfehérváron már 1727-től ismert a város anyagi támogatásával működő és lövöldével rendelkező polgári lövészegylet. Mária Terézia 1768-ban oly módon engedélyezte működését, hogy a polgárok számára biztosították a fegyverhasználatot. Mindezek ellenére az 1797. évi nemesi felkelésben a polgári sereg szerepet nem kapott. Vö.: Kállay, 1988. 251. p. 27 Ezzel magyarázható, hogy az 1800-ban készített zászlókon miért szerepel 1810-es keltezés. 28 Lauschmann, 1994. 2. köt. 101. p.
