Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)

NEMESI FELKELÉSI ZÁSZLÓK - Jegyzetek

Nemesi felkelési zászlók Jegyzetek * A Turulban 2008-ban megjelent tanulmány (Vitek, 2008.) szerkesztett változata. 1 CIH. 1596:XI. te. 2 A témát érintette: Lauschmann, 1994. 2. köt. 128-130. p.; Uo. 3. köt. 1995. 13-14. p.; Marosi, 1931a; Uő, 1931b; Uő, 1932.; Uő, 1931c. Részletesebben feldolgoz­ta: Vitek, 2002a; Uő, 2005. Az 1742. évi Insurgens zász­lót első ízben közölte: Marosi, 1931a 3. p. Az 1742. évi zászlót, valamint a kisebbik 1810-es keltezésű zászló Fejér vármegye címerét tartalmazó oldalát színesben közölte: Vitek, 2002a 24. p., 26. p. A két említett zász­ló, Fejér vármegye címerét tartalmazó oldalait közölte: Vitek, 2005. 19-20. p. 3 A történelmi zászlókból „A XVIII-XX. század zászlói múzeumunk gyűjteményéből” címmel 1994. május 7-én nyílt tárlat a Szent István Király Múzeum Székesfehér­vár, Országzászló téri épületében. 4 A zászlók leírását az 1977. november 14-18. között Amsterdamban lezajlott Nemzetközi Zászlórestaurálá­si Konferencián elfogadott, egységesített szempontok fi­gyelembevételével végeztük. A konferencián elhangzott előadások anyagát 1980-ban publikálták (Symposium Conservation of Flags. Amsterdam, 1980.) A zászlók szakszerű, részletes leírásában Illyés Endréné, a Szent István Király Múzeum munkatársa működött közre, az intézmény zászlógyűjteményét ugyancsak ő bocsátotta rendelkezésünkre. 5 Közli: Reiszig. 433. p. 6 SzIKM ZGy. Leíró kartonok. 7 A címeres pecsétet és leírását közli: Csáky, 1995. 96. p.; Hoppál, 2001. 51. p.; Tagányi, 1880. 1. köt. XV. t.; Vitek, 2002a 17. p., 19-20. p. és borító 2.; Uő., 2005. 15-17. p.; Uő., 2008b 109-110. p., 113-117. p. és XVII- XVIII. t„ Uő., 2009. 86-87. p. Színnyomatát közli: Károly, 1896. 1. köt. 1. melléklet. 8 MOL A 57. 23. köt. 334. p. A diploma hiteles másolata alapján közli: Rexa, 1913. 179. p. 9 FML IV A 1/e/l 1. d. 139/b sz. 10 Bertényi, 1989. 35. p. 11 Hattyuffy, 1881. 66. p. 12 Közli: Vitek, 2002a 34. p.; Uő, 2005. 22. p. 13 Az Esterházy család pecsétjeihez és címereihez 1. Vitek, 2002b 99-107. p. 14 „A tanács Ő császári királyi felsége pecsétjét hasz­nálja, sast mutató körfogattal közepén pedig az or­szág czimerével, mint ez a többi örökös országokban s tartományokban is minden időben szokásban volt." 15 A címert az I. Lipót által a város számára 1703. ok­tóber 23-án adományozott kiváltságlevélben a követke­zőkben írták le: „A kék színű álló pajzsot a hajdani dicső emlékű királyok fehérvári nagyszámú koroná­zása emlékére arany korona díszíti. Ebben zöld me­zőben négyszögű kőből épült, rovátkolt várfal, kétfelé nyitott kapuval és lefüggő vasrostéllyal. Két torony közül egy fedett, magasabb emelkedik ki. A korona alól egyfelől aranysárga és kék, másfelől ezüstfehér és vörös, a pajzs aljáig érő, azt ékesítő, fodros takarók függenek". - Közli: Kállay, 1974. 191. p. A pecsét deák köriratának magyarítása céljából kérvényezett, s 1845. március 6-án megkapott diploma címerleírása ponto­sabb: „álló kék vért, ebben zöld mezőn, négyszögű kő­ből rakott rovátkolt várfal, kétfelé nyitott kapuval, és félig lefüggő vasrostéllyal, a várfalon egy-egy ablakú torony, amelyek közül a kapu feletti csúcsos veres fe­delű, és valamivel magasabb s vastagabb a fedetlen két szélsőnél. A vértet a hajdani dicső emlékezetű ma­gyar királyoknak ezen városban történt koronáztatá- sa emlékéül, veres bélésű királyi arany korona fedi, mely alól jobb felől arany és kék, bal felől ezüst és veres, összhangzólagos viszfordulatú és a vért aljáig érő takarók ömlenek". - Közli: Kállay, 1974. 194. p. 16 Marosi Arnold (1873-1939) régész, ciszterci rendi tanár. 1909-ben tanárként került Székesfehérvárra; itt három évtizedes működése alatt múzeumot létesített, amelynek haláláig igazgatója. A hazai kutatás a honfog­lalás koráig sok nagybecsű archeológiái leletet, értékes megfigyeléseket köszönhet neki. 17 Lauschmann, 1993-1996. 1-4. köt. 18 Marosi, 1931a 2. p. 19 Marosi, 1932. 35. p. 20 Uo. 36. p. Az 1800. évi datálást megerősíti: Hattyuffy, 1881. 35. p. 21 Lauschmann, 1995. 3. köt. 13-14. p. 22 Hattyuffy, 1881. 31. p. Az oklevél szövegét közli: Pray, 1805. 84-85. p. 23 Pandula, 1986. 242. p. 24 Palugyay, 1852. 1. köt. 58. p. 25 A témához 1. Lauschman és Marosi említett munká­it, továbbá: ARL, 1988.; Arany Magyar-Erdős, 2005.; Kállay, 1988.; Lauschmann, 1909. 26 A városi polgárőrség megszervezése a szabad kirá­lyi városokban az 1790-es években vette kezdetét, célja azonban nem a felülről szervezett polgári megmozdu­lás, mint inkább a nemesi felkelésbe való bevonása volt. Székesfehérváron már 1727-től ismert a város anyagi támogatásával működő és lövöldével rendelkező polgári lövészegylet. Mária Terézia 1768-ban oly módon enge­délyezte működését, hogy a polgárok számára biztosí­tották a fegyverhasználatot. Mindezek ellenére az 1797. évi nemesi felkelésben a polgári sereg szerepet nem ka­pott. Vö.: Kállay, 1988. 251. p. 27 Ezzel magyarázható, hogy az 1800-ban készített zászlókon miért szerepel 1810-es keltezés. 28 Lauschmann, 1994. 2. köt. 101. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom