Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
Köszöntöm az Olvasót!
KÖSZÖNTÖM AZ OLVASÓT! A vármegye, a megye [...] a legrégibb, ^ ^ tradicionális közigazgatási és önkormányzati szervünk. A területi közigazgatást ellátó vármegye az évszázadok folyamán sok változáson ment át, de szívóssága, történeti gyökerei még a legnagyobb társadalmi földindulások idején is megóvták a felszámolástól”. A Szent István király uralkodása alatt kialakult vármegyerendszer egyik legkorábbi alapköve az 1009-ben már bizonyosan létező Fejér vármegye volt, amely az évszázadok során az ország egyik meghatározó igazgatási és kulturális központjává vált. Joggal lehetünk büszkék az egykoron itt élt elődökre, s nem csupán a történelemkönyvekből ismert nagyjainkra, hanem azokra a polgárokra is, akik tenni akarásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Fejér vármegye századokon át sikeresen szálljon szembe a nehézségekkel. Az ezeréves évforduló nem az út végét jelenti. Új távlatokat nyit meg előttünk, új feladatokat hoz, új kihívások elé állít bennünket. A fejlődéshez, a mindannyiunk és gyermekeink életét gazdagító sikerekhez összefogásra van szükség. Noha a napjainkban tapasztalható gazdasági világválság hatásai gyötrelmesen nagy teherként nehezednek a családokra, a vállalkozásokra, a megyei intézményekre egyaránt, őszintén hiszem, hogy a nehézségek közepette csak az egymás felé fordulás, a közös gondolkodás hozhat sikert. Ez biztosíthatja szűkebb környezetünk és a megye fejlődését. Csak így születhetnek olyan eredmények, amelyek méltóak Fejér megye ezeréves örökségéhez. Ennek az ezeréves hagyatéknak egy szeletét tárja fel a Fejér Megyei Levéltár munkatársainak gondozásában napvilágot látott, Fejér vármegye szimbólumait nagy ívűén bemutató tanulmánykötet. Jelkép és tradíció, egymást feltételező fogalompár. Útbaigazító jelképek, művészi jegyek nélkül a hagyomány csupán színtelen adattömeg lenne, ugyanakkor a szokásrend- szerétől megfosztott jelképek kiüresedett, tartalmat nélkülöző formasággá válnak. Vallom, hogy eszményeket idéző jelekre szükségünk, emberi igényünk mutatkozik, s noha a földön állunk, szemeink pillantását a távoli jövőbe vetjük. A Vitek Gábor tollából megszületett, mélyreható kutatásokon alapuló értekezésekből világosan megállapítható, hogy Fejér vármegye jelképei; a pecsét, a címer és a zászló(k) olyan jelképerejű szimbólumok, amelyek képi ábrázolás formájában hordozzák térségünk szellemiségét, kifejezésre juttatják az egyén és tágabb környezete erős érzelmi összefonódását. Szent István alakjának ábrázolása Fejér vármegye címeres pecsétjén annak a közel évezredes, folyamatos tiszteletnek megfelelően formálódott, amely személyét a magyar nemzet történelme során mindvégig övezte. Egyúttal ezek olyan jelképek, amelyek megalkotása során messzemenőleg figyelembe vették a történelem azon mélyrétegeit, amelyek hatottak a magyarság, az ország és a megye sorsának alakulásában, történeti és nemzeti tudatának rögzülésében és fejlődésében, s jótékonyan hatnak az egészséges lokálpatrióta érzület, a megyéhez való kötődés alakulására. A több mint háromszáz esztendős jelképek használatának 1991-ben megtörtént helyre- állítását követően a Fejér megyei szimbólumok - erkölcsi tartalmán és esztétikai hatásán túlmenően - a nemzeti tudat részeként ismét az egy évezredes múltra visszatekintő Fejér megye polgárainak együvé tartozását fejezik ki. Székesfehérvár, 2009. Kisasszony hava Dr. Balogh Ibolya Fejér Megye Közgyűlésének elnöke
