Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

hogy az ügyész emlékezete szerint Kukor Károly vallomásában az áll, hogy a szovjetek Kukorékat bekerítették, akik ebből kitörve, egy-két lövést leadtak. Ezt ugyanis ő nem mondta! Kukor Károly vallomása így hangzott: „Fegyvereink vállainkon voltak felakasztva, de mivel hogy volt nálunk fegyver, hirtelen valamennyien futásnak eredtünk az erdő felé. Az orosz egység észrevett bennünket, bekerítette a népboltot és lőni kezdtek bennünket. Egy áldozat esett el közöttünk, a többi szerencsésen bemenekült az erdőbe. Én nem hallottam, hogy közülünk valaki is lőtt volna, az orosz egység azonban erősen lőtt. A puskát nem is volt időnk leemelni a vállunkról. Valamennyien polgári ruhában voltunk, eszünk ágában sem volt ellenállni." (A négy honvéd, aki nem sokkal korábban hozzájuk csapódott, egyenruhában volt, ők azonban nem a bolt mögötti erdő felé, hanem ellenkezőleg, a rét irányába menekültek.) Kukor volt sorkatona, nemrégiben szerelt le a flottillától, tehát tudta: a civil ruhásokra nem vonatkozik a hadifoglyokat megillető bánásmód, emiatt is hihető az állítása: ellenállásra nem is gondoltak. Baranyai tehát Szarka esetében a közismerten kommunista Hajnal Ignác elleni emberölési kísérletet, Kukorékkal kapcsolatban pedig a fegyveres szembeszállás, tűzharc megtörténtét próbálta igazolni, s ezzel magasabb büntetési tétel kiszabását elérni, azonban ez nem sikerült. A megyei bíróság ítélete ellen - enyhítésért - a vádlottak is fellebbeztek. Az ügy nyilvános fellebbezési tárgyalására 1958. november 5-én került sor a Legfelsőbb Bíróságon. (Az ügyész újra „rangsorolta" a vádlottakat, s ekként az elsőrendű terhelt Simon József lett, míg Varga Miklós a tizedrendű.) Simon büntetését egy évről másfélre, Szarka Sándor 6 hónapját egy évre felemelte. Varga Miklós két évét ugyan enyhének találta, de azt perorvoslati kérelem híján - mivel a legfőbb ügyész teljes egészében visszavonta Baranyai fellebbezési óvását - nem volt módja súlyosbítani. Holott Varga, aki „a felszabadulás előtt és után is rendőrként teljesített szolgálatot, s így a fegyveres erő politikai jelentőségével tisztában volt, átállt az ellenforradalomhoz és azt következetesen kiszolgálta". Kukor Károly, Kovács Gyula és Szarka esetében elrendelte a felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. Köves István és Lendvai Konrád esetében az elsőbíróság a magánlaksértés és a személyes szabadság megsértése vádpontban nem látott bűncselekményt fennforogni, de felmentésük tekintetében nem rendelkezett. Ezt most megtette a Legfelsőbb Bíróság. Egyúttal Gömbös Zoltán egy évét 10, Papp Lajosét 8 hónapra csökkentette. Gömbös esetében megjegyezte a bíróság, hogy azért lehetett csökkenteni a büntetését, mert - bár a felszabadulás előtti hivatásos tiszti múltja arra predesztinálta volna - nem törekedett vezető szerepre, „ezért nem lehet tudatos ellenforradalmárnak tekinteni". Bár Kukor Károly büntetésének végrehajtását elrendelte a Legfelsőbb Bíróság, arra a bírói testület állásfoglalása szerint a vádlott korábbi életvitele miatt került sor. Szarka büntetését viszont jelentősen megemelték annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság véleménye szerint a megyei bíróság elmulasztotta az ügy felderítését, nem tisztázta a tényállást, a terhelt kihallgatása nem volt meg-