Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
vább erősíti az 1957. november 14-én keletkezett, Baranyai Sámuel ügyész készítette hivatalos feljegyzés. Eszerint „a mai napon a megyei pártbizottságon operatív értekezlet előtt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt Kósa János és társai ellen folyamatban lévő büntetőügy nyomozati anyagában felelősségre vont 26 személy cselekményét ismertettem. Az ismertetésemnek az volt a célja, hogy a megyei pártbizottság, a megyei bíróság elnöke és az ügyészség közösen foglaljon állást abban a tekintetben, hogy a terheltként felelősségre vont személyek közül kikkel [szemben] legyen bírósági eljárás lefolytatva. [...] Ennek megfelelően egyénenként vizsgáltuk felül a terheltek személyében és cselekményében rejlő társadalomra veszélyességre figyelemmel a nyomozati anyagot."[sic!] A vizsgálat eredményeképp „a 26 terhelt közül 17 terhelttel szemben a nyomozati eljárás megszüntetését, míg 9 terhelttel szemben a bírósági eljárás lefolytatását határozta el a bizottság". Akik fennakadtak a rostán: Papp Lajos, Petracsek István, Szarka Sándor, Simon József, Karajos István, Varga Imre, Kukor. Károly, Kukor Gyula, Rakk Ernő. Ugyanakkor „az operatív bizottság a két Kukor szabadlábra helyezését is szükségesnek látta". 321 A körzeti rendőrök által nagy keservesen elkészített környezeti tanulmányok, amelyeket többszöri sürgetésre küldött csak meg Rostás Lajos nyomozó az ügyészségre november 6-án, sokat könnyítettek vagy éppen rontottak a gyanúsítottak sorsán. Az eljárás alá vont személyekről az információkat néha az esetleg haragos szomszédtól, de legtöbbször a községi és a munkahelyi párttitkároktól, a személyzetisektől és a tanácselnököktől szerezték be, s ekként elfogulatlan véleményeket a legritkábban hallhattak, de hát nem is ez volt az adatgyűjtés célja. A környezettanulmányokat is felhasználó, november 14-i operatív bizottsági döntés folyományaként - kedvező osztályhelyzetükre és cselekvőségük csekély súlyára hivatkozással - megszüntették az eljárást Mayer Jakab, Farkas József, Kósa János, Fodor Imre, Krár József, Kiss József (aki, mint azt korábban is jeleztük, nem azonos a csákberényi Kiss Józseffel), Takács Imre, Lénáit István, Fejfer Ferenc, Topos József, Kerger József, Gabai Pál, Perschi Ottó, Varga György, Hadnagy József és Kaviczki Mihály ellen. Ez utóbbiak tettüket (a többi mellett szoborrongálás, iratégetés, a sörös vagon feltörése) ellenforradalmárrá minősített társaik hatására követték el a pártvezetés megítélése szerint. A per tehát, amelyhez Varga Miklós és társai ügyét kapcsolták, a fenti operatív bizottsági döntés értelmében - az eredeti verzióval ellentétben - Simon József és társai ellen indult meg 1957. december 16-án, s a következő két és fél hónapban is tartott. Az ügyész a Simon-ügyben 40 tanút idéztetett be. Egy részük azok közül került ki, akik eredetileg maguk is az ügy vádlottjai lettek volna. Hozzájuk csatlakoztak később a Vargáék perében beidézettek is, így összesen mintegy 70 személy val321 FML FMF iratai. BÜL. 1957:453. sz.
