Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Tizenkét forradalmi nap

A pártházban tartózkodók - nyilván egyfajta fluktuáció, cserélődés után - sor­ra elhagyták az épületet a következő napokban, s amikor október 31-én az épüle­tet lezárták, a ház gondnokán, Poscher Józsefnén kívül, akinek a hátsó traktusban volt a lakása, már csak egy ember: Kecskés János volt ott. 23 Csákberényben, a Vértes hegység déli lábánál megbújó településen október 25-én Kiss József bányász tömeggyűlést hívott össze azzal a céllal, hogy a község vezeté­sét eltávolítsák. Erre végül is csak néhány nappal később került sor, amikor a tanács­elnök és a vb-titkár lemondott állásáról és elhagyta a falut. Távozásuk után a veze­tés jószerével Rideg Józsefre hárult, aki addig is az apparátus tagja volt. Hogy az isztiméri emberek mikor döntötték le a szovjet emlékművet, pontosan nem sikerült megállapítanunk. Csak valószínűsíthető, hogy erre a Balinka­bányáról hazatérő munkások fellépése nyomán került sor. Müllner Ottokár emlé­kezete szerint valószínűleg 25-én este - egy népes csoport buzdítására - traktor­ral vontatták el a helyéről, a tetején lévő csillagot ő dobta le. (A tanácselnök, Hor­váth Kálmán, aki a falut elhagyta ezekben a napokban, 1957 tavaszán az akkor már sorkatona Müllnert gyanúsította meg a rombolás megszervezésével, ám ez nem felel meg a valóságnak.) A középületeken lévő címereket is eltávolították. Az ifjúság felvonulásán, amelynek a végcélja a tanácsház volt, a felnőtt lakosság jó része is ott volt. A tüntetők egy csoportja bement az épületbe. A fellelt doku­mentumokat kihordták, eltüzelték. Mivel a selejtezésre váró iratokhoz fértek csak hozzá, az értékes irattári anyag, az anyakönyvek, birtokívek épségben megmarad­tak. A forradalom idején szinte mindvégig ott tartózkodott a vb-titkár, Brúder Márton (a tanácselnökön kívül még két vb-tag távozott a faluból a vezetés levál­tását követően), aki szerint a különböző helyekről betelepítettek és az őshonos svábok - néhány összezörrenéstől eltekintve - mindvégig higgadtan viselkedtek, az őszi mezőgazdasági munka zavartalanul folyt a határban. Az iskolában öt na­pig szünetelt a tanítás. Az egyik osztályterem ablakait bezúzták, s emiatt a helyi­ség egy ideig használhatatlan volt, de a hamarosan felállított nemzetőrség és a fa­lu irányítására alakult munkástanács vállalt céljainak megfelelően tettlegességre, illetve további rendbontásra már nem került sor. A forradalom idején néhány he­lyi kommunista ennek ellenére elrejtőzött.. (Állítólag a községi nagy mérleg alatt húzták meg magukat.) A helyi körzeti rendőr, Pákozdi Lajos őrmester nem tar­tózkodott a faluban, a forradalom kitörése előtti napokban Székesfehérvárra ve­zényelték körzeti megbízott (KMB) rendőri tanfolyamra. 24 A Móri járásból rajta kívül a puszta várni körzeti rendőr, Moór Mihály törzsőrmester és Bakony­23 Klujber László egy levelében két itt tartózkodó emberről írt - a másik vagy ő maga volt, vagy esetleg Szabó Miklós -, másutt csak egyet említ, Kecskést. FML Az MSZMP Móri JB iratai. 1957. 24 Október 24-én estefelé társaival karhatalmi járőrszolgálatra vonult ki a városba a megyei főosztályról Michna István rendőr százados, politikai tiszt felszólítására, a tüntetés megakadályozására. Amikor a teherkocsival a főkapitánysághoz visszatértek, a jobbára diákokból, fiatal munkásokból álló, a Sztálin úti több száz fős felvonulás feloszlatását kapták pa­rancsba. (A feladat megkezdése előtt Michna tűzparancsot (!) adott a rendőröknek azok nagy megdöbbenésére. - Pákoz­di Lajos személyes közlése. Nagy valószínűséggel ez volt az oka annak, hogy a későbbiekben a századost lakásán több ízben is keresték a fehérvári nemzetőrök, majd őrizetbe is vették.) Amikor a rendőrök figyelmeztető lövései eldördül­tek, a Piros alma utca sarkánál álló, a szovjet tiszti lakásokat biztosító orosz páncélos szintén tüzet nyitott géppuskáiból az ily módon két tűz közé szorult tüntetőkre. Ennek következtében tucatnyi, többségében életveszélyes sérült és hat ha­lott - köztük két rendőr - maradt a Sztálin út kövezetén. Pákozdi őrmester maga is súlyos sérüléseket szenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom