Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
Kajdi József járásbíró és Baranyai Sámuel ügyész koszorúz előzetes letartóztatásban lévő Lendvai őrizetben tartását további egy hónappal hosszabbítsa meg a legfőbb ügyész. Az előkészítő ülést 1957. november 21-én, majd december 7-én tartották meg, s a már kialakult új elgondolásnak megfelelően Schiffer János egyetlen pertársa dr. Králitz Gyula lett. A Schiffer és társa-ügyet 316 1957. december 27-én kezdte tárgyalni a megyei bíróságon dr. Tóth Dezső tanácsa. A vádirat szerint ők ketten voltak a Móri Járási Nemzeti Bizottság prominensei, annak a testületnek, amelyet a „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés" intézményének tartott a vád. (Ebből a szempontból viszont teljesen érthetetlen, hogy annak elnökét, Kovács Istvánt, vagy a többi tagját, köztük a mindenütt ott lévő Horváth Istvánt nem vonták eljárás alá. 317 ) A per során három tárgyalási napot tartot316 FML FMF iratai. BÜL. TÜK. 1957:09. sz. 317 A legkézenfekvót>b magyarázat erre a pártvezetés közvetlen beavatkozása lehet. Horváthot nagy valószínűséggel mint ahogyan Bándy Pált is - Klujber László vonta ki a büntetó'eljárás alól, viszonzásul azért, hogy a tanár menedéket kínált fel az ő és családja számára; ám mindezt dokumentumok nem támasztják alá. Kovács Istvánt viszont, aki mindössze két-három napot töltött a tisztiőrs fogdájában 1957 tavaszán, és fizikai retorziók sem érték, Mező Béla közbenjárására kímélték meg a felelősségre vonástól. Kovács Miklós személyes közlése szerint a rendőrkapitány azért volt hálás az édesapjának, mert az október 30-i nemzeti bizottsági választáson csillapítólag lépett fel azokkal a hangoskodókkal szemben, akik a kommunisták számonkérését követelték.
