Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
Cseterki Lajos megyei első titkár többször is részt vett a járási párt vb ülésein, így a fentiekben részben idézett, 1957. július 8-án megtartott értekezleten is. Az értekezlet a munkásőrség tevékenységének értékelése mellett az „ellenforradalom" felszámolásának még mindig aktuális kérdésével foglalkozott. Hankó nem rejtette véka alá véleményét, kritikusan fogalmazott: a móri vb a munkájában kapkodó, s nem mentes a baloldali túlzásoktól sem. A legfőbb problémát abban látta, hogy „az elvtársak nem tettek különbséget az ellenforradalmat irányítók és az egyszerű közkatona között. Nem tettek különbséget egyszerű fizikai munkás és osztályidegen között". Ez abból látszik - mondja Hankó -, hogy a százhúsz főből, akit a rendőrségen nyilvántartanak, nyolcvan fizikai munkás. „Bűnvádi eljárás indult 63 fő ellen, ebből munkás és paraszt 47 fő. [...] Előfordul több olyan eset, hogy kellő anyag hiányában vettek őrizetbe személyeket, akiket azután el kellett engedni." Az értekezleten, ahol számtalan kritika fogalmazódott meg pro és kontra, Cseterki véleménye különösen figyelemre méltó. Szerinte „az ellenség elleni harcban az elvtársak becsületesen, keményen helytálltak. A veszély ott van, hogy ebben a harcban visszatérnek a régi hibák. Gondolják csak meg. Ha Mórról kivonulnának a szovjet csapatok, fenn tudnák tartani a proletárhatalmat?" A realista megyei titkár kérdése valójában szónoki kérdés volt. Mégis kapott választ a vb tagjaitól: „Igen. Ha csak a járásból vonulnának ki, akkor igen." Ő valószínűleg a fejét csóválva mondta erre: „Nagyon bátor kijelentés ez." 277 A Fejér Megyei Hírlapban egy időben - 1957 nyarán - a korábbiakkal ellentétben rövidebb és kevésbé „attraktív" cikkek, tudósítások jelentek meg az ellenforradalom leleplezése tárgyában, ezt a megyei pártvezetés is, egyes alapszervezetek tagjai is szóvá tették. (így például Klujber László vagy Boros János Pusztavámról.) Úgyhogy július 7-én ismét a télen már bevett „stílusgyakorlatnak" megfelelően tudósított a lap „A tisztánlátás tüzei. Adalék megyénk Fehér Könyvéhez" címmel arról, hogy a Kossuth Kiadó hamarosan megjelenteti a Fejér megyei ellenforradalmi események hiteles történetét 278 . A hírlapíró szerint „egyesek még ma is azt állítják, hogy a mi megyénkben nem volt ellenforradalom, mivel más városok és megyék vérgőzös levegője nem terjedt át Székesfehérvárra és megyénk községeire. Ha nem is voltak tömeges atrocitások, utcai »leszámolások« teszi hozzá megengedően -, azonban kevés az olyan község, ahol ne készültek volna a kommunisták, a szocializmushoz hű pártonkívüliek lemészárlására. Erre nyilván később került volna sor." 279 A „Karhatalmunk hétköznapjai" című, 1957. 277 FML Az MSZMP Móri JB iratai. Az 1957. július 8-i vb ülés jegyzőkönyve. 278 Ez nem történt meg. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Tájékoztatási Hivatala négy füzetecskét („Fehér könyvet") jelentetett meg a Zrínyi Nyomda közreműködésével „Ellenforradalom a magyar októberi eseményekben" címmel 1957-ben, az ötödiket 1958-ban Nagy Imre és „bűntársai" tevékenységéről. Az országos kiadványokat a megyeiek illetve néhány járás kiadványai követték, ezek között azonban Fejér megye vagy a Móri járás nem szerepel. Ezek a nyomdatechnikai szempontból is erősen kifogásolható, hatásvadász, hazug és egyoldalú, szinte ingyen terjesztett propagandakiadványok évtizedekre határozták meg, de legalábbis erősen befolyásolták negatív irányban a hiteles információktól elzárt átlagember gondolkodását, véleményét a forradalomról. A kiadványsorozat legfőbb „sikerét" csúsztatásaival, azzal érte el, hogy a valós tényeket elferdítve, hamis környezetbe állította, s összemosta soha nem volt dolgokkal. 279 Fejér Megyei Hírlap. 1957. július 7. Hogy a címben beígért adalék mennyiben jelentett új információt, nem tudjuk.
