Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

Kiss Sándor és a fúvószenekar Kálmán, s annak foganatosításával Juhász Sándor rendőr nyomozó alhadnagyot bízta meg. Noha népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntettel gyanúsították, valójában semmiféle „ellenforradalmi" cselekménynek nem volt részese. A nyomozati tényállás szerint Kiss készítette elő, illetve szervezte november 4-én a bakonycsernyei híd felrobbantását (nem történt meg, mint arra emlékszünk), több ízben izgató kijelentéseket tett, s decemberben a bányászokat sztrájkra uszította. Tagja volt a járási és a községi nemzeti bizottságnak is. Eredetileg a Sulák-Dreska-ügybe is be akarták vonni, sőt, annak vezéralakját szerették volna megtalálni benne, de ehhez egyszerűen nem voltak meg a fogódzók a nyomozati anyagban, így a dolgot ejtették. Kiss Sándornak a móri (illetve január 17-től a fehérvári) fogdában elszenvedett héthetes fizikai és lelki megpróbáltatásai messze túlléptek minden mértéket, mindez azonban nem gátolta meg a nyomozókat abban, hogy a kikényszerített vallomásaiból összeállított aktáit vádemelési javaslattal átadják az ügyésznek. A „nyomozást" február 17-én zárták le. Miután visszahozták Mórra, a fogdából január 30-án déli 12-kor szabadon bocsátották erősen leromlott egészségi állapota miatt, s lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el számára. Kiss visszatért iskolai munkájához. A bakonycsernyei kommunisták mindezt felháborodva konstatálták, s mint azt láttuk, a pártaktíván is, a pártnapokon is követelték mielőbbi felelősségre vonását. A tanár az egész nyomozati eljárást törvénytelennek tartotta, -s február 15-én az ügyésznél panaszt tett, hozzátéve, hogy á nyomozati anyagot még csak át se tanulmányozhatta. Elmondta, hogy az egész eljárásra személyes