Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
Mátai Pál megyei főügyész vakbuzgó kommunistaként rendkívül gyorsan megértette, mit vár tőle a mindenható pártvezetés, s maga vált a megtorlás egyik legfontosabb szereplőjévé. Rövidesen a hírlapban is beszámolt arról, hogy a számonkérés hogyan, mi módon s főként kire vonatkozóan történik. A Fejér Megyei Hírlap 1957. január 6-i száma közli Mátai nyilatkozatát arról, hogy az utóbbi időben ún. szokásos bűncselekmények (gyilkosság, rablás, lopás) elkövetőin túl „fegyverrejtegetésért, sztrájkra való uszításért, uszító röplapok készítéséért és terjesztéséért eszközölt a rendőrség letartóztatást". Némi fáziskéséssel ugyan, de arról is tájékoztatja a lap olvasóit a megyei főügyész, hogy mit kell tudni a gyorsított bírósági eljárásról. Ennek - mint mondja - nagy előnye, hogy az alkalmazásával az ügyészség munkája megrövidül, „mivel a gyorsított eljárás alá tartozó ügyekben nem készítenek vádiratot, hanem a vádat a tárgyaláson élőszóval adják elő". Ezzel az a cél, hogy gyorsítsák az eljárás menetét, hiszen ezen esetben a főtárgyalást nem előzi meg előkészítő tárgyalás sem. (Arról természetesen nem esik szó a „törvényesség őrének" előadásában, hogy a módszer számtalan visszaélésre, a perek manipulálására teremt lehetőséget, s teljes egészében lehetetlenné teszi a védő illetve a terhelt felkészülését a védekezésre.) Mátai nemcsak a megyei pártvezetésnek, hanem a megyei tanácsnak is tagja volt. Ez utóbbi előtt tartott tájékoztatójában elmondta, hogy szerinte a nyomozó szervek működése törvényesen folyik. Az ott működő elvtársak határozott harcot folytatnak az ellenforradalommal szemben. Eljárásukban a törvényeket mégis betartják, pedig panaszra nyilván lenne okuk, hiszen „a cselekmények elkövetésével kapcsolatban még rendkívül nehéz a bizonyítékok beszerzése, mert a megfélemlített emberek terrorcselekményektől félve nem mernek terhelő vallomásokat tenni. Ezért inkább úgy nyilatkoznak, hogy nem tudnak semmit. A nyomozó szervek az eddigiek során mindazoknak a letartóztatását megszüntették, akikkel szemben a lefolytatott eljárás során nem sikerült bizonyítékot szerezni arra, hogy a bűncselekményt elkövették. Törvényesen végzi munkáját úgy a politikai osztály, mint a köztörvényi-közönséges bűncselekménnyel foglalkozó nyomozók is." 202 Arról is panaszkodik, hogy az ülnökök húzódoznak a munkától, mert többet közülük megfenyegettek az ellenforradalmi elemek. (Nincs tudomásunk arról, hogy ilyesmiért bárkit is felelősségre vontak volna. Mint azt a későbbiekben bemutatjuk, hamis tanúzási esetet is majd csak 1958-ban produkál a bíróság az ügyészség követelésére.) A Fejér Megyei Hírlap híven teljesíti feladatát, s a február 24-i számában a párt „független bíróságokkal" szembeni elvárásait ismerteti a szót értő olvasókkal. Mint írja, „a népi demokráciához hű és annak alapelveit valló bírónak tudnia kell, hogy az ellenforradalom fegyveres legyőzése után, amikor az ellenforradalmárok még nincsenek teljesen megsemmisítve, a mai politikai helyzetben [...] nem felfüggesztett börtönt kell kiszabni." A cikkíró - miután eszébe jut, hogy Kádár 202 FML A Fejér Megyei Tanács VB iratai. 1957. I. 30-i vb-ülés 4/1957. sz. jkv. Hogy a Mátai által közölt információk nem feleltek meg a valóságnak, azt számtalan példa igazolja. Mi most csak a már említett és a késó'bbiekben bó'vebben ismertetett Halvachs István és társai esetét említjük.
