Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
A forradalom leverése. Visszarendeződés
tali találat". A halál ideje: 1956. november 6. Helye: Gánt. Egyiküket, a legfiatalabbat Hernádi Józsefnek hívták, újpesti születésű, dunakeszi segédmunkás volt, 1940. január 7-én született. Nem volt még 17 éves... A másik, Bene Árpád segédmunkás, Nagyorosziban született 1937. február 2-án. O volt a „váci gyerek". Nem érte meg még a 19 esztendőt sem, nem sokkal előtte nősült meg Vácott. A legidősebb közülük Wachtel Leó Artúr Pál segédmunkás volt. A szokatlan nevű férfi 1945 óta nős volt, 1922 karácsonyán született, nem élt még 34 évet sem. Hogy hol temették el őket, nem tudjuk, mint ahogyan azt sem, családjuk tudja-e, mi történt velük. (Katona Pálné szerint a gánti temetőben nyugszanak, s tudni vélte azt is, hogy a front alatt itt elesett magyar katonák között fekszenek. Sírjukat azonban nem találtuk meg.) Az eseményről a rendőrség évekkel később (1959. április 6-án) készült összefoglaló jelentése is említést tesz. A megyei „ellenforradalmi eseményeket" bemutató monográfia (ez a hivatalos, az állambiztonságiak által használatos műfaji megnevezés) „szerzője" a következőket írja: „Meg kell említeni még, hogy nov[ember] 6-án Gánt községnél a budapesti harcoknál szétvert, mintegy 200-300 főből [!] álló ellenforradalmi csoport az ott elhaladó szovjet alakulatra golyószóró[val] és géppisztolyokkal], valamint kézigránátokkal támadt. Ennél a fegyveres összetűzésnél egy szovjet gépkocsivezető megsebesült, az ellenforradalmi banda közül pedig 7 személy meghalt."[sic!] 160 Nem zárható ki, hogy közük volt a Nagykovácsi felől érkező, Király Béla vezérőrnagy vezette felkelőcsoporthoz, amely később Pusztavámon haladt keresztül. Ennek a csoportnak az üldözését elrendelték egy szovjet alakulatnak is, ám ez nem azonos a Mórról érkezett alegységgel, amelyhez a muszkavezetők csatlakoztak. A budapesti, Király parancsnokolta felkelők Bakonysárkányban tartottak pihenőt november 9-én. Hogy a rendőri jelentés miért túlzott ilyen mértékben a gánti „csatát" illetően, nem tudjuk. Talán ott keresendő a megoldás, hogy az erős ellenséget megfutamítani, legyőzni nagyobb dicsőség? De az sem lehetetlen, hogy a szembenállók erejére hivatkozva lehetett megmagyarázni, miért nem üldözték őket, s hogy miért csak napokkal később jelentek meg a „második felszabadítók" ismét a faluban. Az oroszok visszajöttével tehát ezernyi dolguk támadt hirtelen azoknak az embereknek, akik hozzájuk csapódva azonnal részt kértek a még nem intézményesített, de máris megkezdődő megtorlásból. Hogy ez egyfajta légüres térben történt közjogi szempontból, az egyértelmű. Magyarországnak volt törvényes kormánya (és kormányfője, Nagy Imre), amely (aki) viszont akadályoztatva volt a hatalom gyakorlásában. És volt egy önmagát hihetetlen cinizmussal Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányként definiáló, de közjogi értelemben nem létező, mert törvénytelen módon, külföldön, egy idegen párt vezetése által kijelölve teremtődött, s ekként egy hódító nagyhatalom érdekeit szolgáló bábkormánya, amely 160 ÁBSZTL V - 150368. A katona a bokáján sérült meg, de hogy mitől, az nem ismeretes.
