Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
A forradalom leverése. Visszarendeződés
után, hogy a Szovjet Hadsereget Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnöke hívta be a szocializmus, a „proletárdiktatúra" megmentésére november 4-én hajnalban. Ő „csupán" a nevét adta mindehhez, utólag... Nehéz mindezt másképpen értékelni, mint egy „szövetséges" ország elleni hadüzenet nélküli háborút... 133 Az országra a Különleges Hadtest, a 38. összfegyvernemi hadsereg alakulatai, a 8. gépesített hadsereg megerősítői, valamint a vasúti gárdadandár mellett 17 hadosztály rontott! (A szovjet vezetés ezeket a harcba vetett alakulatokat 1957 tavaszán vonta ki hazánkból, s „csak" hatvanezer-ötszáz főt hagyott itt.) A Forgószél hadművelet 134 november 4-én hajnali 4 óra 15 perckor kezdődött meg. Székesfehérváron először a magyar tiszti klub épületét (később Velence szálló, ma Magyar Király szálloda), a 17-es laktanyát és a mellette elhelyezkedő 6. hadtest parancsnoksági épületét, illetőleg ezzel egyidejűleg a zámolyi úti laktanyát rohanták le. (A laktanya honvédjei, ha akartak, sem adhattak volna le egyetlen ágyúlövést se a támadókra: valakik kiszerelték az éj leple alatt az ágyúk ütőszegeit!) Ezután kerítettek sort a mintegy száz, a megyei börtönben előzőleg védőőrizetbe helyezett ÁVH-s kiszabadítására. A helyismeret esetleges hiánya nem jelentett gondot, a szovjetekhez menekült apparátustagok és az őrizetbe vételt elkerült ávósok az élükre álltak. Szervezett ellenállásra jóformán sehol se kellett számítaniuk. A tiszti klub előtt a szovjetek négy katonát veszítettek ugyan (közülük kettő később belehalt a sebeibe), mivel a Vas utcai „muszos" katonák egy csoportja rájuk lőtt, de egyéb szovjet veszteség Fehérváron nem volt. (A szovjeteknek itt több magyar civil és honvéd is áldozatul esett. 135 ) A későbbiekben a politikai nyomozók felkutatták a szovjetek haláláért felelőssé tett két magyar katonát. Egyiküket (Márton Ferenc hadnagyot) 15 évre, a másikat (Szegvári József honvédet) kötél általi halálra ítélte a független magyar bíróság 1960 októberében gyilkosság miatt. 136 A móri forradalom lezárulásának időpontja szinte percnyi pontossággal meghatározható. A szovjetek a középületeket nagyjából egy időben, november 4-én 18 óra körül vették birtokba mindenféle ellenállás nélkül - ezt a kiegészítő parancsnokság esemény naplójából tudjuk. A szovjet parancsnok már délelőtt két tisztjükön keresztül (hogy kik voltak, nem ismert) értesítette a kiegészítő parancsnokságot arról, hogy a beavatkozásra sor kerül, figyelmeztetve a tiszteket arra is, 133 Kirov 122. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete alapján az 1956. novemberi magyarországi hadműveletekben való részvételért, a harci feladat teljesítése közben tanúsított bátorságért és hősiességért több mint 10 ezer tiszt és katona kapott kitüntetést. A Szovjetunió Hőse lett 26 fő, közülük 14-en posztumusz kapták meg a legnagyobb elismerések egyikét. Uo. 183. 134 Ennek kidolgozása október 31-én kezdődött meg Hruscsov döntése értelmében Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere vezetésével. Konyev marsall is részese volt a munkának a Varsói Szerződés Egyesített Erőinek főparancsnokaként, de nem irányította azt. Rainer. 142. 135 FML A székesfehérvári anyakönyvi kerület iratai. Halotti anyakönyvek másodpéldányai. 1956. - Gánya Géza kocsis, Fülöp Józsefné takarítónő, Grajczki József ipari tanuló, Berghammer József portás, Herceg Tibor hivatásos katona, Adolf József honvéd halt itt meg november 4-én, a néhány száz méterre lévő 17-es laktanyánál pedig Tánczos István honvéd. A halál oka minden esetben lövési sérülésből eredő nagyfokú kivérzés volt. A szovjet támadásnak sajnálatos módon a felsoroltakon túl is voltak halálos áldozatai a városban. 136 ÁBSZTL 3. 1. 5. O - 18597.
