Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

A megyei törvényszék foglalkozott a nádori vagy helytartótanácsi rendelettel elérendelt ügyekkel, ülésein mutatták be a Királyi ítélő Tábla ítéletleveleit. Abban sem volt merev elhatárolás, hogy melyik fórum foglalkozzon az adóssági ügyekkel, községi- és jobbágypanaszokkal. A jobbágyok panaszleveleit is a közgyűlés elé utalták, a közgyűlési határozat a panaszosnak tiszti ügyészi pártfogást biztosított. Községeknek és magánszemélyeknek a megyéhez intézett kérvényeit a megyei törvényszék is intézhette. Ezek a kérelmek, panaszok károkozásra, bérmegtagadásra, javak illetéktelen elfoglalására, jobbágyverésre, irtványföldek elvételére, legelőcsonkításra, földesúri visszaélésekre vonatkoztak. Ezeket a sérelmeket is kivizsgáltatták, majd a szolgabíró és esküdt hivatalos jelentését felülvizsgálva határozatot hoztak. A megyei bíróság ítélkezései során alkotott olyan rendeleteket is, amelyekben a határozatot általános érvényűvé tették, például 1738-ban elítélték egy nemes ember magatartását, és előírták, hogy ha valaki a jövőben semmibe veszi a hivatalos ítéletet, azt meg kell büntetni, a nemes száz forintot, a nemtelen (a nem nemes) negyven forintot fizessen. A perek általában fellebbezés útján kerültek a megyei törvényszék elé. Itt megvizsgálhatták az alispáni és szolgabírói székek és az úriszék ítéleteit is. Az úriszéki iratokat a polgári törvényszék ülésén mutatta be a szolgabíró. Az ügyek kivizsgálásába bevonták a tiszti főügyészt is. 1765-ben Mária Terézia elrendelte, hogy az úriszékek és a felülvizsgálat során a megyei törvényszékek előtt folytatott pereket terjesszék fel hozzá. Történeti forrásérték szempontjából értékesebbek a polgári perek; adóssági, örökösödési, árvaügyekben, földesúri foglalások, visszaélések, nemességet bizonyító eljárások, a határperek, amelyek mellékletei utalnak a természeti, birtok- és gazdasági viszonyokra. A büntetőperek forrásértéke csekélyebb. A kor életfelfogását, szokásait, hiedelmeit és beszédmódját is tükrözik. Az őrizetünkben lévő törvényszéki iratanyag rendje a levéltárban alakult ki. A bírósági iratanyag rendezéséről a 18. században részletes tervezet készült, de végül csak az 1769-es általános levéltári rendezési utasítást követték. Az iratanyagot a 18-19. században három fázisban rendezték: 1. ) 1781-ig kiválasztották a törvénykezési iratokat, elkülönítették a polgári és büntetőpereket. A május 21-i közgyűlés a polgári perek lajstromozásáról, felperesek szerinti név- és hely mutató készítéséről jelentett a helytartótanácsnak. A bűnügyi iratok rendezését helyszűkére hivatkozva nem fejezték be. 2. ) Ma is megfigyelhető olyan bűnügyi irategyüttes, amelyet az 1782-es kezdő évvel már a következő rendezés során alakítottak ki. 1833-ra rendeztek és lajstromoztak valamennyi sorozatot egészen 1829-ig. 3. ) Az 1830-1848 közötti iratokat már irattári rendszer szerint lajstromozták.