Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)
FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848
Gyűjtemény jellegű állag, a 19. század végén alakították ki. Jenéi Károly tanulmánya még Fejér megye törvénykezési iratanyagánál ismertette. Az első, 1967-es fondjegyzék már a közgyűlési állagok közé sorolta. Ez az iratanyag is a megyei közgyűlés munkájával kapcsolatosan keletkezett, hiszen hatásköre kiterjedt az igazságszolgáltatás peren kívüli eljárásaira is. Már a 17. század végi közgyűlési jegyzőkönyvek is rendszeresen foglalkoztak az egyházi és világi földbirtokosok érdekellentéteivel, birtokvitáival. A panaszos fél írásban adta be az ilyen esetekben megfogalmazott tiltakozását, eltiltását, ellentmondását. A közgyűlés előkészítése során a szolgabírák ezeket összegyűjtötték. A közgyűlési jegyzőkönyvekbe a gyűlésen kihirdetett iratok rövid kivonata került. A közzétételről a feleknek hiteles bizonyságleveleket adtak ki. Ekkor döntöttek a további intézkedésről. Megbízták az alispánt, hogy küldje ki a szolgabírákat a helyszíni szemlék, egyezségek, határjárások vagy bírói intések végrehajtására. Törvényszék hatáskörébe kevés ügy került. Ezekkel az eljárásokkal kapcsolatosan nem az eredeti beadványok iratait őrizzük, hanem a szolgabírák feljegyzéseit, rövid emlékeztetőit, s inkább az őrjegy szerepét betöltő - utólag idesorolt - jegyzőkönyvi kivonatokat. A hátirati megjegyzések a közgyűlési kihirdetésre utalnak. A tiltakozások, eltiltások eredeti szövegét 1724-1727 között a közgyűlési jegyzőkönyv különálló részébe bemásolták, 1732-től pedig önálló kötetekben vezették. 1818-ban a jegyzőkönyvek hitelesítése ezekre a kötetekre is kiterjedt. A tiltakozások, ellentmondások, viszontellentmondások, határvizsgálati jegyzőkönyvek, bírói szemlék, árvaügyekkel kapcsolatos vagyonösszeírások fontos helytörténeti, birtoklástörténeti források. Földrajzi nevek kutatására is alkalmasak. Genealógiai adatokat, uradalmi és községi tisztviselők névanyagát is őrzik a 18. század első feléből. Már a gyűjtemény kialakítása előtt is lehettek olyan - tárgyi csoportok szerint külön-külön sorszámozott - irategyüttesek, amelyeket a gyűjtemény lajstromozásakor összevontak. Ezért találni pl. a javak összeírása között uradalmi összeírásokat, árvák vagyonleltárait, árenda-szerződéseket és bírósági ügyekben keletkezett bizonyságleveleket és ítéleteket is. Helytörténeti szempontból érdekesnek tartott iratokat innen is kiemeltek a községi iratok gyűjteményébe, az „Acta locorum"-ba. A közgyűlés olyan speciális feladatok irányításával is foglalkozott, mint például az úrbérrendezés. Az 1768-as úrbérrendezés Fejér megyei munkálatainak iratanyagát is itt találni. A gyűjtemény legfontosabb része darabszinten rendezett. Az iratok sorrendje a megye mindhárom járásában, valamennyi úrbéres községében azonos, követi a megyei tisztviselőknek adott utasítást. Egy-egy község teljes iratanyaga a következő iratokat tartalmazza:
