Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

IV. A. FEJÉR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI 1692-1787 20,10 ifm A megyei közgyűlés a nemesi vármegye legfőbb testületi szerve, ahol a megyében lakó vagy ott birtokos nemeseknek megjelenési és szavazati joguk volt. Székesfehérvár, mivel a megye területén birtoka volt, ugyancsak képviseltette magát az üléseken. A mágnások és birtokos nemesek gyakran a tiszttartójukat vagy más teljes jogú meghatalmazottjukat küldték maguk helyett, akik szavazati joggal rendelkeztek. A megyei közgyűlés hatásköre a 16. századra kialakult, kiterjedt a közigazgatásra, igazság- és jogszolgáltatásra. Elnöke a főispán, távollétében az alispán. A főispánt a király nevezte ki, a többi tisztviselőt a megyei közgyűlés választotta. A török hódítás első évében, 1543-ban Fejér megye tisztikara elmenekült. A 16. század második felében a török által meg nem szállt megyerészeket a szomszédos Veszprém és Komárom megyék kormányozták. A 17. század harmincas éveiben ezekből, a továbbra is Fejér megyeieknek nevezett területekből két járást szerveztek. A Sármellékit Veszprém, a Vértesaljait Komárom megye adminisztrálta. A töröktől felszabadult vármegye élére már kinevezett Esterházy Gábor főispánt I. Lipót király felmentette és Zala és Somogy megyékbe helyezte. 1691. december 9-én nevezte ki az új főispánt, Esterházy Ferencet, akit Fejér vármegye török hódoltság utáni első, 1692. július 10-i nemesi közgyűlésén iktattak be hivatalába. A megyei közigazgatás újjászervezése gyakorlatilag 1693-ban kezdődött, amikor az 1692-ben megválasztott tisztviselők helyébe új tisztikart választottak. Összeírták a falvakat. Fejér megyének az egykori megyehatárok visszaállításáért küzdenie kellett, a korábbi megosztottságból érdekellentétek támadtak. A megye legfontosabb igazgatási szerve, mint már említettük, a megyei nemesek gyűlése (congregatio) volt. A többféle megyegyűlés közül a közgyűlésnek (generális congregatio) volt döntő szerepe. Ez választotta az országgyűlésre küldött követeket, a megyei tisztviselőket, e fórumtól várták a kérelmezők sérelmeik orvoslását. Itt szabályozták a megyei tisztviselők feladatkörét, a követendő eljárást. A közgyűlés igazságszolgáltatási feladatokat is ellátott. A megyei közgyűléseken olvasták fel a kormányhatóságoktól érkezett rendeleteket és intézkedtek végrehajtásukról. Bejelentettek és írásba foglaltak minden olyan eljárást, intézkedést, amely publicitást igényelt. A közgyűlés intézkedése alapján osztották fel és szedték be az állami adókat. Biztosították a megyébe érkező katonaság beszállásoltatását. A megyei kiadások fedezésére is a közgyűlés vetette ki a házi adót.