Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1848-1849

kerülheti el a kutató figyelmét, azok fontos dokumentumai a megyei parasztmozgalmak első időszakának. 1 dosszié Jegyzőkönyvek 1848. március 29.-április 29. IV. B. 102. FEJÉR VÁRMEGYE BIZOTTMÁNYÁNAK IRATAI 1848-1849 1,70 ifm Feszült politikai légkörben került sor Fejér Vármegye Állandó Bizottmánya megalakulására. A helységekben zajló parasztmozgalmak az osztályküzdelmek kiszélesedésével fenyegettek, a konzervatívok és a liberálisok között pedig elmélyültek az ellentétek. A nemesi közgyűlés feladatát, a törvényhatóság vezetését, a megváltozott viszonyok közepette nem tölthette be. A március végén megalakult ideiglenes választmány hatásköre a megyei adminisztráció irányítására nem terjedt ki. Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. április 16-án kelt rendelete megszüntette az alkotmányellenes adminisztrátori rendszert. A megyei közigazgatás vezetése a főispán kinevezéséig az első alispánra hárult. István nádor április 22-én idősb Pázmándy Dénest nevezte ki Fejér vármegye főispánjává. Személyében liberális politikus került a törvényhatóság élére, aki a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén megfelelő gyakorlattal és ismeretekkel rendelkezett, ugyanis a reformkorban Komárom megye alispánja és országgyűlési követe volt. A kinevező okirat általánosságban szólt a főispán feladatáról, nevezetesen: „a törvény és Ő Felsége akarata szerint" a szabadság védelmezőjének, a rend fenntartójának szerepét kellett betöltenie. Az adminisztrátori rendszer felszámolása, a főispán kinevezése a vármegyei törvényhatóság átszervezésének volt fontos láncszeme. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról szóló 1848. évi XVI. törvénycikk végrehajtási utasításának (1848. április 19.) bevezetőjében Szemere a változás szükségességét meghatározó tényezőkre utalt. „Alkotmányunk... a törvényhozásnál fogva egészen új alapon és egészen új elemekből épül fel. A hűbéri rendszert a népképviselet, a kiváltságokat a jog, az osztályok közti különbséget az egyenlőség, az önkényt pedig a felelősség váltotta fel, és e gyökeres átalakulás ereje már társadalmi viszonyainkban érezteti magát." A törvényhatóságok előtt álló feladatok meghatározásakor elrendelte, hogy május l-jén, vagy az azt követő napok valamelyikén közgyűlést kell tartani, és azon a helységek képviselői is jelenjenek meg. A májusi közgyűlésen meg kellett alakítani a megye állandó bizottmá-