Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
Bevezetés
Felülvizsgálta a Belügyminisztérium a virilisek névjegyzékét, a tisztviselők napidíjáról alkotott szabályrendeletet és jóváhagyta a központi árvaszék szervezetét is. Fejér megye szervezeti szabályrendeletének összeállításával Boné Géza tiszteletbeli főjegyzőt bízták meg. 3 A megyei szervezet kidolgozását, majd jóváhagyását követően 1871. december 28-án került sor a tisztválasztó közgyűlésre, amelyen a törvényhatósági bizottság 348 tagja megválasztotta a központi és a járási tisztikar tagjait. Természetesen az alispánválasztást előzte meg a legnagyobb várakozás, ugyanis Zuber Józsefet, a megye másodalispánját - 1871 augusztusában - Pécs és Székesfehérvár szabad királyi városok főispánjává nevezte ki az uralkodó, Szüts Adolf első alispán „magánviszonyaira" történő hivatkozással megvált tisztségétől. Az alispáni hivatal tehát vezető tisztségviselők nélkül látta el feladatát azokban a hetekben, amikor a törvényhatóságok rendezéséről alkotott törvénycikk végrehajtása a feladatok igen körültekintő elvégzését követelte meg. Szeptember 16-án Fekete János főjegyző javaslatára a megye első alispánjává báró Miske Imrét, a bodajki uradalom birtokosát, tiszteletbeli főjegyzőt választották meg. Személyében a főispánhoz és a centralista elképzelésekhez közel álló megyei politikus került az alispáni hivatal élére. A másodalispán feladatainak helyettes ellátásával „közkívánat folytán" Németh Lajos törvényszéki alelnököt bízták meg. 4 A decemberi választáson négy jelölt; báró Miske Imre, Németh Lajos, Fekete János és Kolossváry Sándor pályázott az alispáni tisztségre. A jelöltek közül a törvényhatósági bizottság tagjai közfelkiáltással Miskét választották meg, akinek negyedéves tevékenysége „általános" elismerést váltott ki. 5 Az alispán a vármegye első tisztviselőjeként a törvényhatóság nevében vezette a közigazgatást, végrehajtotta a törvényhatósági bizottság határozatait, a kormány rendeleteit, illetve végrehajtásukat ellenőrizte. Ha valamely rendeletet alkotmányellenesnek tartott, vagy a megyei viszonyok ismeretében károsnak, megvalósíthatatlannak vélt, 24 órán belül jelentést tehetett a főispánnak. A kormányrendelet ellen tiltakozó feliratot, az átvételt követő 72 óra alatt el kellett juttatni a rendeletet kibocsátó főhatósághoz. Az alispán volt a megye hivatalos pecsétjének őre, a törvényhatóság megbízása értelmében aláírta az okiratokat, leveleket, a fontosabb dokumentumokat hitelesítő záradékkal látta el. Irányította a sorozój árasokban az újoncozást, a vegyes felülvizsgáló bizottság polgári elnökeként vezette az első fokon katonai szolgálatra alkalmatlannak bizonyult egyének felülvizsgálatát. A megyében állomásozó alakulatok parancsnokaival együtt járt el az elszállásolások ügyében, rendezte a vitás kérdéseket, majd a megyei katonai laktanya építésével kapcsolatos munkálatokat irányította. A megye pénztárait havonta egyszer, a számvevő és a tiszti ügyész jelenlétében, felülvizsgálta. A közigazgatás állapotáról negyedévenként beszámolt a