Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1873. évről

e veszélytől. Jóllehet, hogy az két ízben, egyszer Pest megye, utóbb pedig Veszprém megye részéről fenyegette e megyét, miért is kénytelen voltam a vész tartama alatt szigorú zárlatot a marhabehajtásra nézve az illető megyék határain elrendelni. Most azonban már a szomszéd megyékben is megszűnvén a vész, a közlekedés megint minden oldalról megnyílt. Több lépfene esetek fordultak elő az év folytán, [...] úgymint elhullott 29 szarvasmarha, [...] úgyszintén uralgott a sertések közt a megye különféle vidé­kein a lépfenés láz. A takonykór nem szűnt meg a megyében, majd itt, majd ott szórványosan előfordult; 17 községben 25 ragályos ló kiirtatván, egyszersmind a fennálló sza­bályok szerint az illető községekben az összes lóállomány megvizsgálása elren­deltetett, s óvrendszabályok foganatosíttattak. A közgyűlési határozat folytán ugyan a ló vétel és eladás iránt fentálló szabályok újra kihirdetve lőnek, de sza­bad legyen itt kimondanom, hogy ha a tisztelt bizottság a múlt év elején tartott közgyűléseken ezáltal a bajt megszüntethetőnek tartotta, miután azonban úgy látszik, hogy a vele elérni vélt hatás nem kellő mértékben állott be, előbb-utóbb mégis szükséges [...] szigorúbb rendszabályokhoz fogni, hogy a vásárokon és vásáron kívüli lóeladások útján a takonykór elhurcolásának biztos gát vetessék. 4 A közbiztonsági viszonyok a múlt év folyama alatt nagyjában kedvezők voltak. A múlt év első havaiban Alcsút és Felcsút táján történt pénzzsarolások­nak okozói csakhamar fel lettek találva ugyanazon vidékben szolgáló béresek személyében. A lapokban kihíresztelt postarablás pedig Baracs táján, s a csak­nem egyidejűleg a most említett hírrel a lapokban olvasható megtámadása s sze­meinek kiszúrása rablók által egy leánykának Adony táján, hírlapi kacsának, alaptalan koholmánynak bizonyult be. Mint sajnálatos jelenséget említhetem fel, hogy boltbetörések az év második felében gyakrabban előfordultak. Ennek foly­tán már a múlt közgyűlés alkalmával a tényt felemlítvén, a járásbeli szolgabíró urakat, valamint a községi elöljáróságokat figyelmeztettem, hogy azokat lehető­leg részint a megyei foglárok cirkálása, részint a községbeli lakosokból képzett őrjáratok által megakadályozni igyekezzenek. Amennyiben pedig a legközelebb lefolyt hetekben boltbetörési esetek igen csekély számban jelentettek be, úgy lát­szik, hogy ez intézkedéseknek volt is némi sikere, miért is ezen intézkedésnek továbbra is foganatosítását mind a járásbeli szolgabíró uraknak, mind a községi elöljáróságoknak jelenleg is figyelmükbe ajánlom. A központban közigazgatási úton tárgyalásra beadott ügyek száma: 7.962, s így 1.896-tal több, mint az 1872. évben, melyhez még az előbbi 1872. évről el­intézetlenül maradt 37 ügydarab hozzájővén, az összes ügyek száma 7.999 vala. Ebből elintéztetett 7.965, elintézetlenül maradt a folyó 1874. évre 34. Elnöki úton tárgyalva s elintézve lett 481, tehát 273-mal kevesebb, mint 1872-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom