Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
Alispáni jelentés az 1873. évről
azután idomítani, hol s mily közmunkákat kellessen megindítani s foganatosítani a közmunkaváltsági alap fent érintett részével s a kormánytól netalán e célra megnyerendő pénzbeli segéllyel. Azon reményben, hogy ezen megye is a fent érintett 1 milliós segélyből szükölködői gyámolítása végett részesíttetni fog, arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy e tekintetben engem felhatalmazni méltóztassék, hogy egyetértve a megye állandó választmánya közlekedési szakosztályával, a most érintett szolgabírói jelentések alapján a véghez viendő közmunkákról, s az arra e segélyből s a megyei közmunkaváltsági maradványból fordítandó összeg iránt intézkedhessek. Magától értetődik, hogy a megye egyes vidékei, hol a szűkölködők nagyobb számban találhatók, egyenlő mérvben kell, hogy tekintetbe vétessenek e rendelkezés alkalmával, melynek másrészről természetesen a közmunkaváltsági alap még rendelkezésünkre álló részletének csak 8-10 ezer forinttal számítható mennyisége, valamint azon összeg mennyisége, melyet a kormánytól nyerendünk, fog korlátokat szabni. A szűk termés szülte mostoha viszonyokon kívül közegészségi tekintetben is csapás érte megyénket azáltal, hogy a kolerajárvány itt is kiütött, s általa az úgy is gyér népességünkben fogyatkozás támadt. Mindamellett azonban némi megnyugtatást lelhetünk abban, hogy a járvány itt a megyében - hazánk más vidékeihez képest - csekélyebb mérvben lépett fel, amennyiben a megyében megbetegültek száma csak 917-re ment, s ezek közül 379 halt meg és 538 meggyógyult. Legerősebben Adonyban és Mórott dühöngött a járvány, egyáltalában 27 község volt ezen csapástól érve, s a járvány tartott június 26-tól október 15-ig, összesen 112 napig e megyében. Kötelességemnek tartom e helyen, itt különösen kiemelőleg megemlékeznem azon fáradhatatlan buzgalomról, melyet a járvány alkalmával az összes megyei tisztiorvosi kar, főképp pedig ez alkalomkor is valamint egyáltalában hivatalos teendői eljárásában a megyei főorvos, Eltér József úr kifejtett. E járványon kívül más ragályos betegségek is uralkodtak [...], név szerint itt fel kell említenem, hogy a roncsoló toroklobnak Gyúrón és az alcsúti uradalomhoz tartozó Szentgyörgypusztán több esetei fordultak elő, mely járványnak a 39re menő megbetegültek közül 21 esett áldozatul, felgyógyult pedig 18, mely kedvező arány különösen Pék Alajos járásbeli orvos fáradhatlan buzgalmának köszönhető. Úgy továbbá a vörheny és kanyaró több községekben járványosán lépett fel, s a himlőjárvány is megyénk 24 községében uralgott kisebb-nagyobb mérvben, s csak megyei alorvosaink ernyedetlen buzgalmának, valamint erélyes hozzálátásuknak [...] köszönhetni, hogy ezen járvány nagyobb mérveket magára nem ölthetett. A fent említett 24 községben megbetegült 445, ebből meggyógyult 334, meghalt 111.
