Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
Alispáni jelentés az 1890. évről
5. Zúgiskolák megakadályozásáról szóló szabályrendelet, mely utóbbi azonban még kormányi jóváhagyást nem nyert. 9 Gazdászati viszonyainkat illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a vármegye területén a termés ősziekben középszerű, jó, tavasziakban - a zabot kivéve - középszerű, a zab középszerűn alulinak mondható, mi a nyár folyamán uralgó nagy szárazságnak tulajdonítható, s épp azért takarmányneműekben a múlt évi termés igen silánynak mondható, a tengeriben és burgonyában a termés kielégítő volt. A legközelebb múlt őszi vetések az őszi nagy szárazság következtében igen nehezen és későn keltek ki, épp azért a decemberben beálló nagy hidegek s az 1891. évi tavaszi fagyok sokat ártottak, s félő, hogy az ősziekben igen rossz termésnek nézünk elé. A bortermelést illetőleg a termés ott, hol a filoxéra a szőlőket el nem pusztította, jó volt. Filoxéra miatt ez ideig zár alá van helyezve: A Székesfehérvári járásban: Sukoró, Nadap, Seregélyes, Zámoly, Pátka, Lovasberény, Velence, Nyék, Inota, Csór, Iszkaszentgyörgy, Keresztes, Jenő, Kiskeszi, Nádasdladány, Úrhida, Szentmihály, Füle, Polgárdi, Aba, Falubattyán, Soponya, Gárdony, Pákozd, Tác, Csősz. A Móri járásban: Gúttamási, Kúti, Isztimér, Kozma, Gánt, Csákvár, Csurgó, Sőréd, Csókakő, Csákberény, Mór, Magyaralmás, Bakonysárkány. A Sárbogárdi járásban: Igar, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárbogárd, Pusztaegres, Kálóz és Alap. A Váli járásban: Doboz, Kuldó, Gyúró, Kajászószentpéter, Bodmér, Vál, Acsa, Baracska, Bicske, Vértesboglár, Csabdi, Diósd, Etyek, Felcsút, Martonvásár, Mány, Pázmánd, Sóskút, Pusztazámor, Tabajd, Tordas, Tárnok, Véreb, Alcsút, Szár és Újbarok. Az Adonyi járásban: Ráckeresztúr, Iváncsa, Rácalmás, Adony, Érd, Batta, Ercsi és Dunapentele. Gyanús szőlőterületek vannak: a Hercegfalvához tartozó Nagyvenyimpusztán, Szentágotán és Nagyperkáta községekben, ezen szőlőterületek szakértői megvizsgálása a minisztérium részéről már elrendelve lett, de a zárlat foganatosítása még meghagyva nem lett. Az állattenyésztést illetőleg vármegyénk területén az 1890. évben is örvendetes haladás észlelhető, különösen a lónevelés és a fejősmarha-tenyésztés terén a kisebb birtokos gazdák is igen szép eredményt mutattak fel. A lónevelést leginkább elősegítette a vármegyében létező, és oly ldtűnőleg kezelt állami tenyészmén anyag, míg a fejősmarha-tenyésztés már a köznépnél is megkedvelt nyugati fajok által nagyban emelkedett, és ezáltal a tejtermelés a vármegyében igen nagy terjedelmet vett, és számos tehenészetek vannak már a vármegye területén,
