Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
Alispáni jelentés az 1889. évről
szó módosításokat megtette. Ellenben azon módosításokat, melyeket célszerűtlennek, esetleg sok költséggel járónak talált, természetesen el nem fogadta. Az így módosított és újból felülvizsgált részletes építési terveket a budapesti cs. és kir. hadtestparancsnoksághoz 1889. december 28-án elküldöttem, honnét azok 1890. március hó l-jén ismét észrevételezve küldettek ide vissza. Látva ezekből, hogy az építési tervekre nézve az írás útján folytatott tárgyalásokkal soha végleges megállapodásra jutni nem fogunk, felutaztam Budapestre, s ott a honvédelmi miniszter és hadtestparancsnok uraknál kieszközöltem, hogy küldessék ki a katonai hatóság részéről egy főtiszt, ki teljes megbízatást nyerjen arra nézve, hogy a laktanyaépítési bizottsággal szemben a katonai kincstárra nézve kötelező nyilatkozatokat tehessen, illetőleg ki ezen bizottsággal az építési tervekre nézve végleges megállapodásokra juthasson. Ezen eljárásomnak lett is foganata, a vegyes bizottság Székesfehérvárott 1890. március 17-én összeült, s az építési részletes terveket megállapította, s azok 1890. március hó 22-én a felsőbb hatóság által véglegesen megállapítva vissza is küldettek. Véglegesen megállapítva és elfogadva lévén eszerint az építési tervek, azokat a kivitelre vonatkozó részletes tervek és vonatkozó költségvetések elkészítése végett Adler Károly és Say Ferenc együttes vállalkozóknak 1890. március 24én kiadtam. Amint a részletes kiviteli tervek a vállalkozók által felterjesztve lesznek, melyeknek bemutatására határidőül 1890. május végét tűztem ki, a tervek vegyes bizottságilag felvizsgáltatni fognak, és a költségvetés június végéig elkészíttetvén. A pályázat az építésre kihirdettetni fog, s az építkezés még ez év őszén megkezdhető lesz. A módosítások, melyek az alispáni 1888. évi jelentésemben közölt eredeti építési terveken tétettek, a törzstiszti épületet kivéve kisebb jelentőségűek, hogy sem azoknak ezen jelentésemben való tüzetes felsorolását szükségesnek látván, de nem is tartozik az ezen jelentésem keretébe, tehát csakis annyit említek meg, hogy a törzstiszti épület terve újból lett készítve, s abban a következő helyiségek lesznek: 1 törzstiszti lakás, 4 századosi lakás, 8 tiszti lakás, 1 hadapródi lakás, az egy éves önkéntesek iskolája, 7 irodaszoba, tiszti iskola és ebédlőhelyiség, házmesteri lakás [...] 15 A tanügyet illetőleg van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy az 1888/89. tanév alatt a vármegye területén 228 iskola volt, mégpedig 2 állami, 60 községi, 80 római katolikus, 2 görögkeleti, 55 evangélikus-református, 9 ágostai hitvallású, 18 izraelita és 2 magánjellegű. Az előadási nyelv 208 iskolában magyar, 16 iskolában magyar-német, 2 iskolában magyar-szlovák és 2 iskolában magyarszerb volt. A magyar nyelv tanítását illetőleg az idegen ajkú iskolák ellen lényegesebb kifogás nem tehető.
