Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1889. évről

e kórban a 1889. évben csupán kettő. Az üzletszerű kéjelgés Fejér vármegyében nagyon korlátozott, három községben vannak csupán ilynemű nyílt házak, csekély személyzettel, de ezek is a járási- vagy körorvosok által hetenként kétszer megvizsgáltatnak, és betegségük esetén rögtön kórházba szállíttatnak. Az 1889. évben elhalálozottak összes száma, beleértve a halva születetteket is 6.577 volt, éspedig elhalt: vele született gyengeségben 599. Görcsökben 487. Gyermekaszályban 413. Tüdőlobban 685. Tüdővész és gümőkórban 482. Bélhurutban 792. Vérhasban 23. Kolerában Hagymázban 139. Vészhimlőben 22. Vörhenyben 95. Kanyaróban 90. Roncsoló toroklobban 90. Hártyás gégelobban 86. Hörghurutban 104. Gyermekágyi lázban 2. Gutaütésben 250. Aggkórban 713. Vízkórban 78. Fertőző pokolvarban 10. Víziszonyban 3. Egyéb kórokban 1335. A természetes halálokok összege tehát 6468. Nem természetes halállal kimúlt 109. Az 1889. évben elhaltak főösszege tehát 6577 egyén. Ezzel szemben az élő újszülöttek száma 8471. Következésképp a szülötteknek a halálozottak fölött való többlete 1894. A 200.000-nyi lakosságnak 0,9%-a. Az átlagos halálozási százalék 3,2, vagyis minden ezer lakos után 32 ember halt el (az előző évben szintén 32). A halálozottak összes számából az első életévre 31,2%, az ötödik életkorig 49% esik (az előző évben 31,2 és 46,3%), százéves korban vagy azon felül a lefolyt évben halálozás nem fordult elő. A védhimlőoltás az 1889. évben 34 oltásterületen 36 oltóorvos által eszkö-