Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1888. évről

utászszakasz részére 1891. évi március 11-éig a katonai kincstárnak átadandó laktanyát épít, úgy katonai beszállásolással a vármegye közönsége többé terheltetni nem fog, miért is az 1888. évben az egész vármegye mentes volt a katonai beszállásolástól. A laktanya építési ügye most már eléggé előrehaladott, a részletes építési tervek a vállalkozók által elkészíttettek, s ezen tervek az arra hivatott vegyes felülvizsgáló bizottság által már mind felül is vizsgáltattak, és felülbírálás és elfogadás végett a Honvédelmi Minisztériumhoz már fel is küldettek. Kellő tájékozódás végett meg kell itt említenem, hogy a laktanya eredeti építési tervei az erre hivatott helyi vegyes bizottság által elnökletem alatt még 1887. január havában lettek elkészítve, akkor a tervek a Honvédelmi Minisztériumhoz felküldetvén, onnét azok igen csekély észrevételekkel elfogadva, 1887. szeptember havában visszaküldettek, ennek alapján a részletes építési tervek és költségvetések lettek volna elkészítendők, mielőtt azonban ebbe belekezdhettünk volna, a honvédelmi miniszter úr rendelete folytán vegyelemzés útján megállapítandó volt, hogy a laktanya területén nyerendő ivóvíz az egészségügyi követelményeknek megfelel-e? E célból a laktanya részére kijelölt terület környékéről több kútból lett víz merítve, és az vegyelemzés végett a bécsi cs. és kir. katonai egészségügyi bizottságokhoz felküldve, de ezen vizek mint élvezhetlenek és az egészségre ártalmasak az említett egészségügyi bizottság által visszautasíttattak. Ennek következtében, tekintettel arra, hogy a laktanya építésére kijelölt terület közvetlen közelében levő kutak - melyekből a víz merítve lett - mindannyian csekély mélységnek és többnyire újonnan ásott sekély kutak voltak, újabb vízpróbákat küldöttünk Bécsbe, melyek már mélyebben ásott és részben fürt kutakból valók voltak, s a kísérleti átiratban indokolva azt, hogy a helybeli királyi méntelepen és a vármegyei közkórházban, melyeknek udvaraiban levő kutakból szintén küldetett fel víz, s amely kutak körülbelül egymagasságban feküsznek a laktanya építésére kijelölt területtel, emberemlékezet óta járványosán valamely kór nem uralgott, s hogy a víz ellen soha panasz nem emeltetett, a honvédelmi miniszter úrnak 1888. évi április 15-én 16.226 sz. a. kelt leiratával a víz használhatóságának elfogadásáról értesített. Ebből látható, hogy a vízkérdésnek tisztába hozása volt tulajdonképp azon akadály, amely az építés megkezdését legjobban hátráltatta, mert ez több mint két hónapot vett igénybe. De késleltette az építés megkezdését azon körülmény is, hogy a laktanya építésére kiküldött bizottság javaslata alapján a törvényhatósági bizottság 1888. február 6-án tartott ülésén hozott végzésében elhatározta, hogy a részletes építési terveknek és költségvetéseknek elkészítésére pályázat írassék ki, de ha ez az építés megkezdését kissé hátráltatta is, helyesnek és célszerűnek találom, hogy a törvényhatósági bizottság ekként intézkedett, mert ílyformán módunkban állott,