Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
Alispáni jelentés az 1887. évről
gyéi közé fog soroztaim. De fontos közegészségügyi szempontból a szülészeti szolgálat rendezése, továbbá a vágóhidak felállítása és a hússzemle tárgyában alkotott szabályrendeletek is, minthogy a kérdésben forgó ügyek a vármegyében szervezve egyáltalán nem voltak. 8 Meg kell itt még említenem, hogy a közigazgatás minden ágában kívánatos gyors eljárás szempontjából, továbbá azon okból is, hogy úgy a központi, valamint a járási tisztviselők és a községi elöljáróságok működése is folytonosan ellenőriztethessék, behoztam a nyilvántartást, vagyis bizonyos határidőkhöz kötött ellenőrzési rendszert, amelynek következtében minden folyamatban levő ügy a jelentésre adott határidő leteltével az illető előadónak a nyilvántartó által visszaadatik, s ez megsürgetvén az illető értesítésre vagy jelentésre kötelezett tisztviselőt, az ügy így folyton nyilvántartatik, s addig az ügydarab a levéltárba nem jöhet, míg az végleges és érdemi elintézést nem nyert. A nyilvántartásnak ily módon történt behozatalával a közigazgatás gyorsítására nézve máris nagy előnyöket tapasztaltam, különösen pedig előnyét észleltem ennek a községek háztartási ügyeinek ellenőrzésénél, amennyiben [...] a hátralékban lévő községi költségvetéseknek és számadásoknak idejében való beterjesztése nyilvántartathatik. Gazdászati viszonyainkat illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy általában véve úgy az őszi, valamint a tavaszi gabonanemüekben a múlt évi termés elég jónak nevezhető. Rossz termés csupán csak a tengeri, a burgonya, valamint a takarmányneműekben volt, amit a nyár folytán beállott nagy meleg és szárazság okoztak, és a rossz sarjútermés folytán nem egy helyen nagy szűkében is voltak a takarmányneműeknek, amit még aggasztóbbá tett a gazdára nézve a beállott és hosszan tartó tél. A mezőgazdaság azonban a közepes termés dacára sem volt jutalmazó, mert a gazdáknak nagy része terményeit az aratás után közvelenül kedvezőbb árak reményében nem adta el, a kedvezőbb árakra alapított reményekben pedig mindenki csalódott, mert az árak folyton csökkentek, és az égető szükség által kényszerítve a gazdák terményeiket úgyszólván potom áron voltak kénytelenek eladni, amely állapot annál aggasztóbb, mert az üzletek általános pangása, s több helyen irfegcsökkent fizetési képesség miatt az árak emelkedésére egyelőre remény sincs, s azok emelkedésére addig nem is számíthatunk, míg a belföldi termények kivitele meg nem könnyíttetik. Az általános gazdászati viszonyainkat tekintve, néhány nagybirtokos okszerű gazdálkodásától eltekintve, a kisbirtokosok foldmívelésénél csekély haladást jelezhetek. A íoldmívelés most is csak az atyáinktól átörökölt régi kezelés szerint történik. A kisbirtokosoknál különösen kevés gond lesz fordítva a vetőmag újítására és változtatására, a termékek nemesítésére, és azok jóságának fenntar-