Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1882. esztendő első félévéről

Alispáni jelentés az 1882. esztendő elsőfélévéről Tekintetes megyei közönség! A közigazgatási bizottságnak a mai tárgysorozatba felvett féléves jelentése kimerítő felvilágosítást nyújtván úgy a közállapotokról mint a tisztviselők tevékenységéről, ezúttal csakis azon főbb mozzanatok felemlítésére szorítkozom, melyek a közelebbi közgyűlésünk óta felmerültek, s a közigazgatási bizottság jelentésében nem foglaltatnak. A közegészségi állapot általában jónak mondható; fordultak ugyan elő többféle kóros esetek a megye minden vidékén, azonban szolid lefolyásúak voltak. Hantospusztán és Seregélyesen a roncsoló toroklob a gyermekek között komolyabb jelleget öltött, sikerült azonban a kór elterjedését meggátolni. A hasznos háziállatok egészségi állapota is kielégítő. Több községben, a felmerült kóresetek miatt, a lóállomány szigorú megvizsgálása eszközöltetett, s az állatlétszám ragálytalannak találtatott. A közbiztonság s általában a rendőri szolgálat az elmúlt időszak alatt semmi kívánnivalót sem hagyott fenn, a rendőri közegek nehéz kötelmeiket egész odaadással teljesítették. E helyen felemlítenem kell, hogy miután az állami rendőrség szervezése megyénkben egy év múlva bekövetkezni fog, előforduló üresedések esetében, a pandúrok félfogadásánál, már most szem előtt tartandom azon kellékeket, melyek az állami rendőrségre nézve előírvák, hogy a pandúroknak az állami szolgálatba leendő átléphetését megkönnyítsem.

1 Mint a közbiztonsággal, illetve a rendőri szolgálattal kapcsolatos ügyet, kötelességemnek ismerem a tekintetes közönségnek bejelenteni azon szabálytalan eljárást, mely az év május havában egy felmerült rendőri funkció alkalmával - a törvényhatóság sarkalatos jogainak sérelmével- a helybeni királyi ügyészség által követtetett. Az eset a következő: a budapesti papnöveldéi épületben elkövetett merész tolvajlási eset tényezői Sárkeresztúr községben lappangván, azoknak kinyomozása s elfogatása végett a helybeli királyi ügyészség mellőzve a megye illetékes és törvényes közegeit, önhatalmúlag egy szomszédos törvényhatóság rendőri közegét bízta meg, ki a már név szerint tudva volt egyéneket elfogta, s azokat a királyi ügyészségnek átszolgáltatta. A királyi ügyészség ezen eljárása, míg egyrészről lényegben összeütközik a megyei törvényhatóság sarkalatos jogaival és a területi közigazgatás érdekeivel, addig másrészről az önkényes eljárását az elért sikeres eredmény sem indokolhatja, mert a megye székhelyén nemcsak az alispán minden pillanatban feltalálható, ki a megye illetékes rendőri közegét - a királyi ügyészség egyszerű szóbeli felszólítása folytán - már néhány óra alatt a színhelyre küldhette volna, de a megyének egyik szolgabírája és főcsendbiztosa is állandóan itt lakik, kik épp oly gyorsan képesek lettek volna