Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

jobboldali eszmék kétségkívül meglévő hatása ellenére, amelyet az 1938. évi időközi és az 1939. évi országgyűlési választások bizonyítottak, a német birodalmi gondolatot felkaroló törekvések eredménytelennek bizonyultak. Hazafias, nemzeti érzésről tettek bizonyságot a lovasberényiek, amikor a trianoni határok revízióját biztosító bécsi döntések (1938, 1940) után, az országos mozgalom keretében, testvérközséggé választották a MarosTorda vármegyei Sóvárad települést. Komáromy János református lelkész javaslatát a képviselő-testület egyhangúlag támogatta, s az adakozásból vásárolt országzászlóval adományozta meg az erdélyi települést. Komáromy János vezetésével küldöttség utazott Sóváradra; 1941. augusztus 24én ünnepélyes keretek között került sor az országzászló avatására. A trianoni békediktátum béklyóit lerázó nemzeti mozgalomhoz csatlakozott a település lakossága. Az eltérő nemzeti indíttatású népesség nem a magyar-német ellentétet felszító volksbundhoz közeledett, hanem a nemzeti tudatot kifejező mozgalomhoz.

163 Állami és községi beruházásokra került sor a háború első esztendeiben. 1941-ben a honvédelmi minisztérium lőszerraktárat létesített, az építkezéssel újabb munkaalkalmak teremtődtek. Népházat alakítottak ki - a 3000 pengős államsegélyből - a tűzoltó-őrtorony helyiségeiben. Itt működött a gazdakör, majd az 1943-ban újjászervezett népkönyvtár. Jelentős egészségügyi beruházásnak bizonyult az artézi kút létesítése. Az Országos Közegészségügyi Intézet javaslatára a képviselő-testület 3000 pengő összegben támogatta az egészséges ivóvizet biztosító kút létesítését. Helyi erőforrásokból történt meg a légoltalom megszervezése; évente 1000 pengőt költöttek tűzvédelmi eszközökre, segélyhelyek kialakítására, gázvédelmi és műszaki helyreállító osztagok megszervezésére és kiképzésére.

164 1944 telén több hónapon át tartó súlyos harcok bontakoztak ki Lovasberény térségében. A háború megpróbáltatásai a polgári lakosságot sem kímélték; anyagi és gazdasági javakat emésztett fel a szembenálló erők, a német-magyar alakulatok és a Vörös Hadsereg csapatainak összecsapása. A Székesfehérvárért vívott ütközetek hadászati szempontból tették fontossá a térséget. 1944. november végén a 6. német hadsereg főparancsnoksága Lovasberényben rendezte be harcálláspontját. December első felében vált hadszíntérré a település. A 3. Ukrán Front kötelékében harcoló 4. gárdahadsereg a Margit vonal Balaton és Velencei-tó közötti szakasza ellen indított támadást, s december 10-éig el kellett érnie Várpalota, Székesfehérvár, Lovasberény térségét. Heves harcokra került sor; Lovasberényben összpontosult a magyar 2. páncéloshadosztály 3. és 4. gépesített ezredének 4 zászlóalja. Közel 10 napos ellenállás után, december 22-én a szov-