Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

Politikai küzdelmek, a polgári társadalom konszolidációja 1919. szeptember 11-én Lovasberényt román gyalogság szállta meg. A 92 főből álló század a vasútvonalat és a vasútállomást biztosította. Október 6-át követően a nemzeti hadsereg alakulata vonult a községbe. A székesfehérvári katonai körletparancsnokság jelentése (1919. december) szerint Lovasberényben katonai állomásparancsnokság működött, és a 6. pótkeret állomásozott a községben. 1920 tavaszán a székesfehérvári vadász zászlóalj parancsnoksága és törzse szállásolta el magát. Június elején a zászlóalj 3. százada Ceglédről érkezett Lovasberénybe. Katonai jelenlét biztosította a képviselő-testület és az elöljáróság újjászervezését. Elősegítette a Magyar Országos Véderő Egylet helyi tagozatának megalakulását is.

144 Közvetve ugyan, de hatást gyakorolt a nemzeti hadsereg jelenléte az 1920. évi nemzetgyűlési választásokra. Különösen Cserti József, református tanító fellépése kötötte le, de nemcsak a hadsereg, hanem a közigazgatás vezetőinek figyelmét is. Cserti József 1887. november 25-én született a Somogy megyei Csurgósarkadon. A tanítóképző elvégzését követően Madocsán, Bicskén, majd 1911-től Lovasberényben tanított. Évtizedekkel később hitvallását így összegezte: „Az én pályám nem fényes, nem ragyogó, de magasztos és felemelő. Én a nép tanítója vagyok. Ha valaki ezt a pályát a szó nemes értelmében tölti be, a legszebb pályák egyike lehet az". Érdeklődése a politika iránt függetlenségi töltésű; a forradalmak, különösen az 1918. évi polgári demokratikus átalakulás hatására köztársaságpárti. 1919. őszétől a Nagyatádi Szabó István vezette kisgazdapárt programja alapján vett részt a politikai küzdelmekben. A lovasberényi választókerületben képviselőjelöltként lépett fel. A földreform aktív szorgalmazásával lett ismert a választókerület több helységében: Csákváron, Felcsúton, Kápolnásnyéken, Pákozdon, Zámolyon, Velencén és Seregélyesen. Több posszibilis képviselőjelölt lépett fel Cserti József mellett a kerületben: Erzbrucker József, Reichenbach Béla egyetemi tanár és Ivánka Géza pátkai birtokos. Közülük Reichenbach Béla és Cserti József rendelkezett jelentős szavazótáborral. Az 1920 januárjában megtartott választáson Reichenbachot 6592-en, Csertit 4233-an támogatták. Kettejük között pótválasztásra került sor, amely Cserti József győzelmével zárult.

145 Cserti személyében köztársaságpárti és a földreform szükségességét valló képviselője lett a kerületnek. Mandátumát 1922-ben is megtartotta; nem csatlakozott a kisgazdapárt és a keresztény nemzeti egyesülés pártja tagjaiból létrejött egységes kormánypárthoz, hanem a Rassay Károly vezette párt