Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

ságban jelentkező ellentmondások mellet felerősödtek a helyi társadalmat is megosztó politikai küzdelmek. A függetlenségi párt és a katolikus néppárt képviselői között alakultak ki ellentétek. A katolikus néppárt híveit az 1895. február 2-án megalakult Lovasberényi Római Katolikus Népkör tömörítette. A függetlenségi eszme közel öt évtizedes múltra tekintett vissza; ugyanis 1848-ban a csákvári országgyűlési választókerülethez tartozó lovasberényiek a radikális Madarász Lászlót támogatták. A századfordulón is tekintélyes erőt képviseltek, a 290 választójoggal rendelkező lakos kétharmada a függetlenségi pártot támogatta. Nemcsak az országgyűlési, hanem az önkormányzati választások is megosztották a választókat. 1896-ban a képviselő-testület 18 választott tagja közül 11 fő a néppárt hívének bizonyult. Tehát a helyhatósági választáson lényegesen módosult az országgyűlési választás aránya.

129 A XX. század első évtizedében mind határozottabbá vált az agrárnincstelenek elégedetlensége: az agrárszocialisták hatását jelezték az aratósztrájkok, a munkabeszüntetések, a cselédbér - követelések. 1906 nyarán a Börgöndpusztán dolgozó lovasberényi aratók a pákozdiakkal együtt beszüntették a munkát. A szociális tartalmú feszültségek oldására 1910-ben történt kísérlet, 51 gazdasági munkáslakás építését kezdeményezte a képviselő-testület.

00 Súlyos ellentéteket fejezett ki a szociális nyomorúság: a századfordulót követően 124 család bizonyult nincstelennek, további 304 pedig 4 kataszteri holdnál kevesebb földdel rendelkezett. Komoly anyagi gondokkal küzdött a népesség 40-45%-a (1910-ben az össznépesség 3484, a fentebb jelzett 428 családban 1400-1600 fő élt).

131 Súlyosbította a helyzetet a téli munkanélküliség, amíg a XIX. század közepén az erdei munkák helyben kötötték le a munkaerőt, addig a XX. század elején zömében Budapesten találtak munkát. Megkezdődött az Észak-Amerikába irányuló kivándorlás, amely Lovasberény esetében tömeges méreteket nem öltött, évente 2-3 család hagyta el szülőhelyét. A nyári munkalehetőség is csak korlátozottan kötötte le a munkaerőt, az 1900-as évek elején 240-250 helybeli aratót szerződtetett az uradalom. A napszámos réteg életkörülményeire a napszámbérekből következtethetünk. Az átlagos napszám télen 1 korona, tavasszal 1 korona 20 fillér, nyáron 1 korona 60 fillér és 2 korona, ősszel 1 korona 60 fillér volt. Az agrárnépességnek csupán egy szűk rétege, 15 család gazdálkodott 30-35 kat. holdas birtokon, 62 család 15-20 kat. holdon, 108 család 8-10 kat. hold közötti birtoktestet művelt. További 300310 család 4 kat. holdat meg nem haladó földterülettel rendelkezett. A parasztgazdaságok birtokában levő földterület 4436 kat. hold és 615 négyszögöl volt, amelyből a szőlők 408 kat. holdat tettek ki.

132 Az 5986 kat.