Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

fojtó császáriak 1849. október 22-én 2 300 000 forint összegben hadisarcot vetettek ki a magyar korona országaiban levő valamennyi zsidó hitközségre. A hadisarc kivetését a forradalom és szabadságharc támogatásával indokolták: „minthogy a Magyarországban levő izraelitáknak legnagyobb része érzelmeik és gonosz cselekvésmódjuk által az ottani forradalmat, mely az ő közreműködésük nélkül sohasem nyerhetett volna olyan kiterjedést, előmozdították".

112 A hadisarcot az osztrák hadsereg felszerelésére szánták, és négy év alatt kellett a zsidóknak kiegyenlíteni az összeget. Az évek során befizetett 1 millió forintot mégsem katonai célokra fordították, hanem az 1856-ban kiadott császári pátens értelmében vallás- és közoktatási alapot hoztak létre. Súlyosan érintette a hazai zsidóságot az 1853ban kiadott rendelet, amely megfosztotta őket az ingatlanszerzés jogától.

113 Az önkényuralom esztendei rendkívüli helyzetet teremtettek a lovasberényi zsidó hitközségben is: önkormányzatuk megszűnt, a járási főszolgabíró közigazgatási felügyeletet gyakorolt felettük. Meglazult a hitközség belső rendje is, 1852-ben Kron Áron elnök, Weisz Simon és Schwarcz Lajos arról panaszkodtak Nóvák Kálmán főszolgabírónak, hogy az istentisztelet alatt a szokásos rendet biztosítani nem tudják. „Akárhogyan igyekezünk kötelességünknek megfelelni - írták a főszolgabíró segítségét kérve - sikertelen minden erre való fáradozásunk, csak gúny, kacaj és ellenállással fizetnek bennünket."

110 Mind jelentősebb terhet jelentett az iskola fenntartása, amelynek költségei az 1000 forintot is meghaladták. A 4 tanerős iskolában a főtanító feladatait Schulhof Henrik látta el (évi 500 forint fizetéssel), az oktatást 2 altanító (Wiener és Deutsch, fizetésük évi 200 forint) és 1 segédtanító (Schön Eleázár, fizetése 65 forint) látta el. Az előkészítő és három rendes osztályból álló iskolát 83 fiú és 45 leány tanköteles látogatta. Az ismétlő oktatásban 27 tanuló vett részt. 1858-ban 4 osztályú főelemi iskola rangjára emelték az iskolát. A rendelet kihirdetésére hálaadó istentisztelet és ünnepélyes hitközségi gyűlés keretében került sor. Ekkor Singer Ascher a főtanító, a IV. osztályos diákokat oktatta. Deutsch Éliás az I. osztályosok, Fischer Nátán a III. osztályosok, Fischler Emánuel a II. osztályosokat tanította. Az anyagi gondokkal küzdő hitközség kiadásainak legjelentősebb tétele az oktatás biztosítása. 1855ben 2297 forintot, 1858-ban 2313 forintot fordítottak az iskola fenntartására, a tanítók fizetésére és ellátására. 1861-ben a zsinagóga tetőzetét újították fel, s egy új mikva (rituális fürdő) felépítését is elhatározták.

114 1860-1861-ben megújult politikai mozgalom hatotta át a nemzetet, az abszolutista császári kormányzat összeomlott. Az 1860-ban kibocsátott októberi diploma visszahelyezte jogaiba a nemzetet. Jelentős változást ered-