Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

csizmadia 8 15 6 2 kötélgyártó bádogos kerékgyártó szabó 1 1 6 11 takács kovács asztalos Az úrbéresek használatában levő föld mennyisége a szántók esetében 2688 pozsonyi mérő, 1152 kaszás rét és 234 pozsonyi mérő szőlő. 1825-ben a szőlőket súlyos kár érte, június 12-én jégverés pusztított a szőlőhegyen. A károsultak állami adóját (81 forint), és házi (megyei) adóját (87 Ft) a megyei közgyűlés elengedte.

84 Jobbágytelket használó nemeseket (armális nemesek) is találunk a mezővárosban: a Szomor, a Csörgei család tagjait. Az uradalom alkalmazásában Kutrovich János táblabírót és Somogyi Sámuel írnokot. Nemesi származású volt a református gyülekezet prédikátora, Pap Mihály. 1846-ban jobbágytelken élő nemesek: Szomor János egynegyed telket, Szomor Péter féltelket, Szomor Mihály egynegyed telket, Szomor Gergelyné ugyancsak egynegyed telket, ifj. Szomor Mihály féltelket használt. Ot nemes Szomor István, Szomor József, Hevesy Károly, Hevesy Sándor és Csörgey Sámuel - egy-egy úrbéres házhellyel rendelkezett. Az armális nemesek közül a negyedtelket használók fejenként 4 Ft 19 krajcár, a féltelkesek 8 Ft 38 krajcár adót fizettek, s megadták a telekállomány után járó földesúri szolgáltatásokat is.

85 Hat évtized alatt (1768-1828 között) az úrbéresek gazdasági helyzetében következett be jelentős eltérés. Nem a gazdasági gyarapodás, hanem az elszegényedés erősödött fel. A folyamat elsősorban az úrbéres földek kötött jellegéből következett, nem követte a jobbágyok létszámának növekedését. 1768-ban 81 3/8 telki állományt, 1846-ban 93 4/8 telki állományt műveltek, a növekedés 13%-os. A telkes jobbágyok száma az úrbéri összeíráskor 163, a zselléreké 17 (házas zsellér 12, ház nélküli zsellér 5). 1846ban 245 a telkesek száma, a házas zsellérek 165, a ház nélküli zselléreké 74. A telkes jobbágyok esetében a növekedés elérte az 50%-ot, a házas zsellérek esetében a 90%-ot, a ház nélküli zselléreknél a növekedés 1480%-os. Az elszegényedés nemcsak a két utóbbi kategóriánál figyelhető meg, hanem a telkeseknél is: amíg 1768-ban a féltelki állomány volt a meghatározó, addig 1846-ban negyedtelket művelt a telkesek 48%-a, féltelket 44%, háromnegyed telket közel 6%, egésztelket 2%. A negyedtelkesek száma 118, a féltelkeseké 109, a háromnegyedtelkeseké 14. Egésztelket mindössze 4 családfő művelt: Bodó Mihály, Csoknyai István, A. Orosz Mihály és id. Mohi Péter.

86