Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

Gáspár alszolgabíró a salétromfőzők visszaéléséről tett jelentést: ugyanis a salétromfőzők azokat a jobbágyokat, akik nem látták el őket borral és pálinkával, jelentősen megkárosították. Akik jól megfizették őket, azoknak házát nem bántották. Ezen a címen jelentős összeget sarcoltak ki a zsidóktól.

66 Egyre növekvő terhet jelentett a katonaság elszállásolása: 1805 telén a Hildburghausen ezred 1400 főből álló tartalékzászlóalját Lovasberényben, Válón, Csákváron és Vértesacsán szállásolták el. 1809 tavaszán a Weydenfeld gyalogság zászlóalja állomásozott a mezővárosban. A Napóleon ellen meghirdetett nemesi felkelés idején a katonai átvonulások állandósultak: 1809 októberében a hevesi 15. gyalogezred állomáshelye volt Lovasberény és Pátka. Október 31-én a gömöri 17. ezred érkezett a térségbe.

67 A katonai terhek, a salétromfőzők visszaélései, a gazdaságokban mutatkozó fennakadások az uradalom kisebb visszaéléseivel párosultak. Az erdei fahasználat ügyében több évtizedes sérelmek orvoslása történt meg. A helytartótanács rendelete szerint a jobbágyok a földesúr tűzifájának szállítására nem kötelezhetők, mert nem rendelkeztek faizási haszonvétellel. A hosszúfuvar kérdéséről átterelődött az ellentét a szekerek megterhelésére. E kérdésben a megyei rendszabás betartására kötelezték az uradalmat. Felhívták az uradalom figyelmét arra is, hogy a bordézsmát, a tizedborokat nem kötelesek a jobbágyok saját hordóikban tárolni és szállítani. A XIX. század első évtizedében az úrbéres földek és szolgáltatások kérdésében ismételten felvetődő ellentétek új irányt vettek: mind határozottabbá vált a jobbágyok használatában levő területek elkülönítése a majorságtól. Ebben a kérdésben benne rejlett az uradalomnak az úrbéresek rovására történő területbővítése, de benne rejlett az a törekvés is, hogy a földek használói, a tényleges művelők a feudális szolgáltatásoktól mentes birtokosokká váljanak. Cziráky Antal és a mezőváros Cziráky Antal apjától, Cziráky Lászlótól, 1791-ben örökölte a lovasberényi uradalmat. Hat évtizedeken át volt a település történetét meghatározó személyiség. Egy személy ben volt földesúr, a megyei politika egyik vezető egyénisége és országbírói tisztségben az ország zászlósurainak egyike. Sopronban született 1772. szeptember 8-án. Anyja Zichy Julianna. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban végezte. Egyetemi éveit Pozsonyban és Pesten töltötte. 1791-ben Pesten, egyetemi társaival magyar egyletet alakított a magyar nyelv és irodalom előzmodítására. Válaszul II.