Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

legnagyobb összeget az oltalompénz (Schutzgeld) jelentette. Ezt a zsidóbírónak kellett fejenként kivetnie, ő szedette be, és fizette az egész összeget a számtartói hivatalnak. A kivetést határidőre kellett teljesíteni, a bírónak jogában állt akár karhatalommal is behajtani az összeget. A késedelemért fejenként 30 dénár bírságot róttak ki. Az elhalt vagy máshová költözött zsidó teljes adóját a községnek kellett vállalnia. A privilégiumban biztosított szabadságokért és jogokért járó adókat és béreket egész évre vetették ki az alábbi megosztásban:

55 a 3 fabrikaházért 632 Ft a szappanfőzésért és a 4 uradalmi házért 186 Ft 36 krajcár saját házakért 133 Ft a zsinagógáért, temetőért és szobati zsinórért 50 Ft a helybeli és vidéki zsellérekért 25 Ft a rozsólis méréséért, házért és istállóért 100 Ft a kereskedésért általában 130 Ft az új fürdőházért 36 Ft a régi fürdőért, a schachter házért, a sómérésért és egyéb kisebb bérletekért 22 Ft 24 krajcár Összesen: 1370 Ft Gazdasági és katonai terhek AII. József uralkodása alatt végrehajtott katonai leírás szerint Lovasberény mezővárosban két templom (egy római katolikus és egy református), két kápolna, malom és több kőből épült uradalmi épület található. A mezővárost sűrű, nagyrészt tölgyfából álló szálaserdő vette körül. A katonai szempontból fontosnak vélt jellemzők között megemlítette a leírás: a rétek esős időben és tavaszi hóolvadáskor nagyon vizesek, az ország- és dűlőutak nedves időben csaknem járhatatlanok. A belterületen emelt lakóházakat szolid jelzővel illették a felmérők.

56 A XVIII. század végén 327 lakóházat regisztráltak, a családok száma 490, a lakók létszáma 2578. Fejér vármegye is rendelkezett egy lakóépülettel a mezővárosban, az épület a katonai beszállásolás céljait szolgál-