Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

Kirajzolódik az urbáriumból az uradalom gazdasági körzete, amelyet a Duna-partján fekvő települések közül - Ercsi, Érd, Adony, Komárom, Buda, Dunaföldvár, nyugaton Óvár és Győr határolt. A gabonapiac fontos központjai közül - Budára, Komáromba, Dunaföldvárra szállított gabonáért mérőnként 10 krajcárt, a győri szállításért 15, az óváriért mérőként 20 krajcárt fizetett az uradalom. Meghatározta a szerződés a napszámbéreket is: egy tehetős kaszás napi bére 20 krajcár, az igásállattal végzett napi munkabér 40 krajcár. A boglyázónak, a petrencehordónak 15-20 krajcárt, a gyermekmunkáért 10 krajcárt fizettek. Az urbáriumot a jobbágyok megbízásából Német János bíró és Südi János törvénybíró látta el kézjegyével.

39 A XVIII. század első felében a megye Vértesaljai járásában fekvő népes településről Bél Mátyás az alábbi összegzést adta: „Lovasberény egy mérföldnyire fekszik Csákvár alatt. Nagy és népes falu, részint magyar, részint sváb telepesekkel, a Cziráky család birtoka. Dombos fekvésű szántóföldek és alkalmas legelők veszik körül, bora azonban majdnem utolsó minőségű. A földje nehezen szántható, ezért sok munkát kíván a gazdálkodás. A régiek Lovasberénynek nevezték, bizonyára azért, mert lovakat tenyésztettek ezen a környéken".

40 Bél Mátyás leírása vegyes népesség jelenlétére utal: a magyar és német lakosság azonban nemcsak nyelvében, hanem vallásában is eltér egymástól. A magyarok zömében reformátusok, s közel egy évszázada használták az egykori katolikus templomot. Az 1720 után betelepülő németek római katolikusok, s a Heister tábornok építette uradalmi kápolnát használták vallásuk gyakorlására. A Szentháromság tiszteletére felszentelt kápolna töltötte be a plébániatemplom funkcióját. A katolikusok lelki gondozását a fehérvári ferencesek látták el. Az adminisztrátor éves jövedelme alig közelítette meg a 100 Ft-ot; a perselypénz összege 10 Ft, az uradalom támogatása 30 Ft, gabonajárandóság 15 Ft, misebor 14 Ft, stólapénz 25 Ft és a két kocsi széna 2 Ft értékben. Az uradalomtól kapott kis épületben lakott az adminisztrátor a tanítóval együtt. A tanító 9 pozsonyi mérő földet (1 pozsonyi mérő föld: 600 négyszögöl) és káposztáskertet kapott az uradalomtól. A szántókat a hívek művelték, vetették és takarították be. Éves jövedelme gabonából 13 Ft 50 dénár, párbérként 6 Ft-ot kapott, vegyes búzából (gabona és rozs keveréke) 3 Ft 75 dénárt, stólapénze 3 Ft. Összes jövedelme csupán 26 Ft 25 dénár volt. Tisztességesebb megélhetésre, legalább 40 Ft-ra lenne szüksége, állapították meg a jövedelmeket összeíró megyei hivatalnokok. 1745-ben Palla István a falu római katolikus tanítója.

41 A katolikus temetőben felépült kápolnát Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére szentelték fel. A kápolna csupán