Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

szert terményeik eladásából is. Figyelemre méltó a bortermelésre vonatkozó megjegyzés: amíg a XVII. század végi összeírásban jó minőségű borról tettek említést, addig a XVIII. század elején az egy kapás terület (100 négyszögöl) 2 urna bort (1 urna az akóval azonos űrmérték) termett, s a bor nem volt jó minőségű, nem állt el egy évig. Fél évig, Szent Mihálytól Szent György napjáig gyakorolta a falu a kocsmáitatást, amelyből 60 Ft haszon származott. A bevételek között szerepelt a jobbágyok használatában levő malom, a földesúri cenzus megfizetése után csupán 5 Ft hasznot biztosított. Korlátozott fahasználattal rendelkeztek; engedélyük csupán a tűzifa biztosítására terjedt ki, az épületfáért készpénzzel fizettek.

36 Változások az uradalomban, a majorsági gazdálkodásban bontakoztak ki. Franz Anselm Fleischmann báró a birtok megvétele után jelentős beruházásokat valósított meg. Meghonosította a juhászatot, szőlőt telepített, s megkezdte az erdőművelést. Magtárat, juhászlakot és más gazdasági épületeket építtetett. A falu belterületén sörfőzőházat emelt, 26 házba németeket telepített, s befogadta a zsidókat is. Részükre két ún. „fabrica-ház"-at adott át. Az uradalmi gazdálkodást megszervező Fleischmann egy évtizedig volt Lovasberény birtokosa. 1730-ban 45 ezer Ft-ért cserélt birtokost a falu: április 15-én Cziráky József gróf a vételáron felül 2170 Ft-ot fizetett az átvett gazdasági felszerelésekért és a magtárban tárolt terményekért.

37 Lovasberény története több mint kétszáz esztendőn át egybekapcsolódott a Cziráky családdal; a település és földbirtokos kapcsolatát az 1945 után kibontakozó társadalmi változások törték szét. A Sopron megyei Cirák község névadó birtokos családját már a XII. századi források említik. Felemelkedésük I. Zsigmond uralkodásától töretlen. A királyi személynök tisztségét töltötte be Cziráky Mózes (1625-1627), korának jeles törvénytudója 1620-ban kapott bárói rangot. A család címerét a következőkben írja le Nagy Iván: „zöld tér fölött kék mezőben felálló farkas, két első lábával egy vörös zászlót tartva, melyen hold és csillag látható. A pajzsot grófi korona födi. A grófi korona fölött koronás sisak, melyből ismét a pajzsbelihez hasonló farkas emelkedik ki vörös zászlóval. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös".

38 A család előnevét a Zala megyei Dienesfalvárói kapta. Dienesfalva mellett birtokolták a Vas megyében fekvő kenyéri és rumi uradalmakat. A Czirákyak lovasberényi uradalmát megvásárló Cziráky József, császári és királyi tanácsos, felmenőihez hasonlóan aulikus főnemes. A családi politika két fontos elemét valósítja meg uradalmában: az uralkodó iránti hűségét és a katolikus hit ismételt megerősítését.