Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

Gazdasági és társadalmi változások a XVIII. század közepéig Jelentős változások bontakoztak ki a Rákóczi-szabadságharcot követő évtizedekben. A magyar ajkú és református lakosok közé betelepültek a római katolikus németek, s az 1720-as években megkezdődött a zsidók bevándorlása is. Anyanyelvét, kultúráját, szokásait illetően vegyes népes­ség alakult ki, s megoszlott a lakosság a foglalkozás szempontjából is. A magyarok és a németek földművelésből éltek, az izraeliták az ipar és keres­kedelem felé orientálódtak. Változásokra került sor a földesurak személyében is. Siegbert Heister császári tábornokot Franz Anselm Fleischmann követte a földesúri jogok gyakorlásában. A Heister család 1719-ben eladta a birtokot Fleischmann császári és királyi haditanácsosnak. A vételár összege 35 000 Ft volt. 32 Az új földbirtokos jelentős erőfeszítéseket tett: megszervezte a majorsági gaz­dálkodást, birtokigazgatása időszakában német telepeseket fogadott be, s lehetővé tette az izraeliták megtelepedését is. Átalakult a központi falu­mag: az egyutcás település a német utcával és a zsidók telepével bővült. Kialakult a lovasberényi uradalom határa, a korábbi évtizedekben oly he­vesen fellobbanó vitákat a határhalmok tiszteletben tartása váltotta fel. Lovasberény és a szomszédos falvak határbejárása is ezt a célt szolgálta, állandósult a verebi, a pánzmándi, a sukorói, a nadapi és a pákozdi határ­terület. Az 1721-ben végrehajtott határbejárás újabb földrajzi nevekkel gazdagítja ismereteinket. A verebi határszakaszon említik a „Vörös erdő"-t, a „Katona völgy"-et, és a „Börötz halmot". A pázmándi határ­részben az „Ó katona temetés"-t, a „Sikár halmot", a „Szikra kaszáló­völgy"-et. Az utóbbi területről megjegyezte a határbejárás: a Sikár halom melletti völgyet azért is nevezik Szikra völgyének, mert leginkább a lovas­berényi Szikra Gergely kaszálta. A sukorói és a nadapi határszakaszon találjuk a „Halastó-völgy"-et, a „Halagos domb"-ot, a „Varjú kut"-at, a „Likaskő"-t, a „Meleg-hegy"-et. Végül a pákozdi határrészben a „Szarka szó nevű Berek"-ről, a „Fenyős ág völgy"-ről és a „Büdös kut"-ról tett említést a határbejárás. 33 Nemcsak a lovasberényi határról lesz mind teljesebb az áttekintés, de a falu lakosságáról is. 1711 őszén a következő állatállománnyal és terménnyel rendelkezett a lakosság: ló 83, ökör 157, tehén 119, növendékmarha 35, juh 479, sertés 44. A méhkasok száma: 15. 239 urna bort tároltak, az őszi vetések területe 399 pozsonyi mérő (közel 200 magyar hold) volt. 1715­ben, az országos összeírás végrehajtásakor az úrbéres családfőket, a telek­állományt és az úrbéres földek általános jellemzőit is rögzítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom