Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

1964-ben is csak 502 szarvasmarhája, 163 tehene, 1310 sertése és 58 lova van. De állami segítséggel, a többféle népréteg képviselőinek a termelőmunka irányításába való befogadásával azonban mindinkább erősödött, gazdasági helyzete kiegyensúlyozottabbá vált. A tagok keresete is megnőtt. A gépesítéssel könnyebb lett a munka. A termelés jobban szakosodott. Vértesacsa megszűnt szőlőtermelő vidék lenni. A régi, a filoxéra pusztítása után direkttermő fajtákkal erősen kevert, s ezért minőségében nagyon leromlott szőlőterületek kiirtásával, az 1935. évi 151 kat. holddal szemben 1964-ben már csak 85,5 kat. hold a szőlőterület. Majd kisebb területű oltványszőlő telepítésével átalakult a régi szőlő vidék képe. Sok pince is ezzel fölöslegessé vált.

(317) De a gépesítéssel, intenzív fajták termelésével, új termelési eljárások bevezetésével, a műtrágya fokozottabb felhasználásával, az állattartásnál az új tbc-mentes állomány beállításával, s a modern gépesített istálló építésével mindinkább elérték a fejlett gazdaságok átlagos hozamát. A mezőgazdasági munkások nyugdíjjogosultságának az ipari munkásságéhoz hasonló módon való rendezése pedig olyan nyugodt termelési viszonyokat teremtett, hogy nyilvánvalóvá lett nemcsak a termelőszövetkezet nagyobb termelékenysége, hanem a mezőgazdasági munkásoknak az eddiginél jóval nagyobb jövedelme és humánusabb életformája is. A falu fejlődése - mindezek ellenére - évtizedekig elmaradt a szomszédos községektől. A háború alatt 15 ház teljesen elpusztult, a Berényi úton levő postaépület is megrongálódott.

(318) Az újonnan jött lakosság sokáig bizonytalannak érezte helyzetét. A földeknek, a házaknak telekkönyvi rendezése is a tömeges átíratás miatt, minden törekvés ellenére, sokáig csak részben történt meg. Mivel a különben is nem szilárd alapzatú, s nem szilárd anyagból épült 100 évnél idősebb házakra több új tulajdonos a bizonytalanság miatt nem viselt kellő gondot, ezekből évek folyamán sok tönkrement, s hamarosan 80-100 ház így teljesen elpusztult. S helyettük új pedig nemigen épült. A lakosság a mezőgazdaságban végbement átalakulás következtében, a település fejlesztésének hiányában jelentősen megfogyatkozott. 1949-1959 között 364,1960-1965 között 104,1966-1968 között 107, összesen 575 fővel. A lakosság 23%-át vesztette el a falu ezekben az években. Arányában ilyen nagymérvű csökkenésre Fejér megyében alig van példa.

(319) Új ház 1961-1965 között is még csak 5, de már 1966-1968 között 12 épül.

(320) Újabban pedig 1973-ban kétszobás és nagyobb lakás 9 épült, mind villany- s ezek közül 6 vízvezetékberendezéssel s 8 pedig fürdőszobával. 1974-ben 8, részben kétszintes ház mind villanyés vízvezetékkel, 6 pedig fürdőszobával épült.

(321)