Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
Vértesacsa a II. világháború utáni évtizedekben A falu lassan éledezik dermedt aléltságából, s elterjedt április 4-én a híre annak, hogy 5 taggal megalakult a kommunista párt.™ Április 6-án megindul a tanítás sok nehézség között, mert csak 2 tanító maradt a faluban, s a katolikus iskolát a katonaság vette igénybe kórház céljára. Kezdetben csak a református lelkész tantitott. Az iskoláskorú gyermekek körében sok a hiányzás, az ősszel beírt 363 tanulóból az I—II. osztályban naponta átlag 20, a III-IV. osztályban 25, az V-VIII. osztályban 110 hiányzik.™ Április 8-án megalakult a kisgazdapárt. Május l-jén a régi szociáldemokrata párt is rendezi sorait. A pártok vezetői felveszik a kapcsolatot a járási szervekkel, majd április 14-én a megyei hatóságokkal is. A kommunista- és a kisgazdapárt kiküldöttei április 8-án megalakítják a községi földigénylő bizottságot, majd pártonkívüliek bevonásával április 10-én a nemzeti bizottságot is, ennek munkáját a közbiztonság védelmére alakult polgári rendőrség segíti.™ Hogy a falu mit vesztett az emberi életeken túl, azt az április 29-i alispáni jelentés sorolja fel: az 1944. november l-jén itt lakó 2820 személyből az összeíráskor van 2474; ezek közül ellátott 377, részben ellátott 1247, ellátatlan pedig 900 ember; a korábban gazdag állatállományból a harcok végére megmaradt 4 ökör, 56 ló, 87 tehén, 22 sertés, 236 tyúk; őszi gabonával bevetett terület volt 825 kat. hold, a korán megindult mezei munka során addig bevetettek a határbeli 4578 kat. hold szántóföldből tavaszival 312, tengerivel 512, burgonyával 87, egyébbel 141 kat. holdat, bevetetlen maradt 2691 kat. hold. (301) A földosztó bizottság számba vette az elkobzandó és kiosztandó földeket. Igénybe vette Habsburg József földbirtokos 1229 holdas uradalmát és 103 volksbundista gazdaságát, 300 holdat, megváltják Takáts Antal 66 és Orosz Sándor 11 kat. hold erdőingatlanát. Összeírták a német nemzetiségűeknek vallók ingatlanait és ezeket is lefoglalják. A nemzetiségi kérdésnek május végéig nem volt különösebb jelentősége még itt Vértesacsán sem, ahol pedig a 2543 lakosból 1832 volt a német. De az igazoltatások után, akik magukat német nemzetiségűnek vallották, azoknak a sorsa a kitelepítés lett, s 250 gazdaságot elkobozták.™ A földosztás folyamatosan ment végbe. Amint a Váli járásnak április 30-án a község elöljárósága jelenti, először az 1228 kat. hold földből kiosztottak 251 családnak 1031 kat. holdat, de igénylő volt 346 család, s az igények kielégítésére még 1000 kat. holdra lenne szükség. Kapott 2—5—10— 12 holdat minden zsellér, mezőgazdasági munkás és szegény. Az elbontott