Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

1926-ban a hatóság érdeklődik a postahivatalokon keresztül a napilapok átlagos számáról: ekkor a Pesti Hírlap 5 példányban, A Föld 4, a Sonn­tagsblatt 25, a Magyarok Vasárnapja 4, a Friss Újság 8, az Új Nemzedék 1, az Újság 2, a Nemzeti Újság 34, az Új Barázda 10, a Magyarság 1 példányban kelt el. (279) 1926- ban az infláció végeztével rendeződik a gazdasági élet, s újjáala­kult az Ácsai Hitelszövetkezet, mint az Országos Hitelszövetkezet tagja. Elkezdődött a Levente Egyesület munkája is. (280) 1929-ben a Vértesacsai Legeltetési Társulatnak - a legelőt az 1828. évi úrbérrendezés óta közösen használták - az alapszabályait a földművelés­ügyi miniszterhez beterjesztik. (281) 1930-ban megalakul a Polgári Lövész­egylet (a német lakosságú falvakban szokásos Schützenverein a szokásos Schützenfesttel). (282) 1929-ben bevezetik a faluba a villanyt. 1931-ben létrejön a Vértesacsai Vadásztársulat. Ezekben az években a gazdasági élet megszilárdulása után további jobbratolódás jellemzi a poli­tikai életet a politikai jogok megnyirbálásával. 1926-ban a lakosság száma 2748 fő. Az 1926. évi 1258 választóval szemben 1927-ben csak 1119-et vet­tek fel a választók névjegyzékébe, s megkezdődött Cserti József megbuk­tatásáért a küzdelem. (283) 1927- ig a Vértesacsai Független Földműves Szövetség Drózdy és Cserti feltétlen híve volt. Ekkor bizalmi emberük (Hufnagel József) útján felszó­lították Csertit, hogy lépjen ki a Drózdy-pártból, de Cserti nem ment el a kitűzött találkozóra. Cserti a következő képviselő-választáson megbu­kott a kormánypárti Simon Andrással szemben. (284) 1931-ben elérkezett Magyarországra is a gazdasági világválság teljes ha­tása. S hozzá még ekkor a kisgazdaságok átlagos terméseredménye is mini­mális volt: katasztráüs holdanként búzából 3,5 q, rozsból is ugyanany­nyi, kukoricából 6 q, burgonyából 30 q termett. (285) 1932-ben 681 mező­gazdasági földmunkást tüntetnek fel ellátatlanként; a főispánhoz eljutta­tott jelentés szerint 70 pár gyermekcipő is szükséges. (286) 1931-ben jelentkeznek a pángermán mozgalom első jelei: néhány német kisgazda érintkezésbe kerül a Volksvereinnel, s Bleyer Jakab volt minisz­ter fia (der junge Bleyer) okt. 6-án felkeresi őket, akik ezután postai cso­magban kapják meg az egyesület kiadványait. (287) 1932-ben 5 tanító van Ácsán, 4 katolikus és 1 református. (288) 1935-ben jelentős állatállományt jegyeznek fel: 914 szarvasmarhát, 378 lovat, 2693 sertést, s 22 285 barom­fit.™ 1936-ban megszűnnek a régi polgári egyesületek: az 1893-ban alakult I. sz. Polgári Kör, az 1890-ben alakult II. sz. Polgári Kör, az 1912-ben ala­kult Gazdakör, az 1923-ban szervezett Széchenyi Szövetség beszüntette

Next

/
Oldalképek
Tartalom