Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
egy időre ügyeskedéssel Grósz bérlő kezébe került, akit azonban később eltávolítottak a közös gazdaság éléről. Forradalmak utáni évtizedek A mezőgazdasági év 1919-ben nagyon rossz volt; nem voltak megfelelő termelőeszközök, az időjárás sem kedvezett, a termést is nehezen lehetett betakarítani. Augusztus 7-én már minden bizonytalanná vált. (262) Szeptember 18-án a Lovasberényben állomásozó román különítmény járőröket küldött ki Ácsára, majd ezután hamarosan bevonultak a nemzeti hadsereg csapatai. (263) Az ország alkotmányának az eldöntésére nemzetgyűlést hívtak össze. 1919 végén Cserti József lovasberényi tanító, mint képviselőjelölt köztársasági programmal beszédet mondott, amit „Éljen a királyság" közbekiáltással zavartak meg, és ez a mozgolódás az év végén még a „nemzeti királyság" pártja megalakításához is vezetett. De Cserti győzött. (264) A nemzeti hadsereg alakulatai 1920 márciusában 27 tonna gabonát gyűjtenek össze. (265) A falu lakossága ekkor már a földre és a vetésre gondolt, s nagy a zúgolódás amiatt, hogy Grósz bérlő a megígért földreform helyett csak bérleteket akart adni, s azt is csak úgy, hogy egy mázsa kukoricát előre kért minden bérlőtől. A szegénységnek ekkor nem volt terménye, s így csak a jómódúak kaphattak volna földet. (266) Ekkor Grósz községi bizonyítványnyal igazolja, hogy ő a szegénysorú lakosság megélhetésének a biztosítására eddig a legkészségesebb előzékenységet tanúsította, hogy a hadba vonult gazdasági cselédek családtagjait a lakásban hagyta, számukra a fél cselédj árandóságot önként kiszolgáltatta, több szegény sorsú hadiözvegynek, hadba vonult feleségének ingyen l-l magyar hold földet adott használatra. Az uradalom aratóinak és cséplőinek a járandóságon felül l-l magyar hold földet adott. Sőt a hadirokkantaknak is 30 magyar holdat ajánlott fel méltányos bérért. (267) Grósz továbbra is megmaradt a bérletben. 1921-ben József főherceg 50 magyar holdat ajánl fel 90 db, egyenként 600 négyszögöl nagyságú házhely számára, ölenként 10 koronáért, s a földreform céljára pedig 500-600 magyar holdat. Ekkor a rászorultak mellett sok volt az ügyeskedő is, akik nem akartak kimaradni a földosztásból: 230 földmunkás kért 800 magyar holdat, 178 törpebirtokos kért 732 magyar holdat, 29 hadiözvegy kért 94 magyar holdat, 23 hadirokkant kért 104 magyar holdat 30 iparos kért 77 magyar holdat, összesen 490