Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

úrbéresek 1601 (800 magyar holdas terület) pozsonyi mérő szántót műveltek. Bort a 108 kapás (10 800-11 000 négyszögöl) szőlőhegyen termeltek. Fahasználati joggal rendelkeztek, de a tűzifa és épületfa szükséglet biztosítására erdőterületet is béreltek. Az állatállomány eltartása, további növelése, amely korántsem elhanyagolható tényezője a gazdálkodás megerősödésének, nem volt biztosított, ugyanis az úrbéri állományhoz tartozó rét mennyisége kevésnek bizonyult.

23 Néhány esztendő alatt további változások bontakoztak ki, megindult egy erőteljesnek mondható differenciálódás az úrbéres jobbágyok között. A századfordulón már 45 egész-, 11 fél- és 7 negyedtelket találunk. így a telekállomány mennyisége 52 egész és 1/4 telek. Az úrbéres adózók az évente szokásos 52 napi, a zsellér státusúak 9 napi robotot teljesítettek. Ugyanakkor terménykilenceddel tartoztak a földesúrnak, a Vas megyei Kisölbőn lakó Vasdinnyei Jánosnak (Vasdinnyei János felesége az 1690-es évek elejétől Kéri János özvegye, Eölbei Ilona). Változások következtek be a földesúri terhekben is: a robot, a terménykilenced mellett évente 100 Ft földbért, 60 pozsonyi mérő gabonát, 25 pozsonyi mérő zabot, 10 pozsonyi mérő kölest követelt az uraság, s az egy hétre adott 3 erőteljes kaszás számát felemelte 20-ra (1 pozsonyi mérő gabona: 62,5 1).

24 Növelte a lakosság terheit a megyei közmunka is, amelyet Székesfehérvár erődítési munkáinál kellett teljesíteni. Az újjászervezett megyei adminisztráció az állami adó behajtását szorgalmazva mind határozottabban lépett fel. 1698ban siettették a megyére kirótt adó befizetését. Lovasberényben Vörös János szolgabíró járt el, hogy a féléves adót, 1013 Ft és 30 krajcárt behajtsa. Az állami adó összegét tekintve Lovasberény a török uralom után újjászerveződő Fejér vármegye egyik legnépesebb, gazdasági erejét illetően tehetős faluja. Ugyanis Bicske 1132 Ft, Pákozd 1193 Ft, Csákvár 723 Ft, Mór csupán 236 Ft adót fizetett.

25 Érthető, hogy a település birtoklása, a birtok jogok elismertetése több éven át súlyos ellentétek eredője lett. A XVI. század első felétől a Baracskai Pálffyak, a Kéri, az Eölbei majd a Vasdinnyei családok tagjai és a leszármazottak között perek sora keletkezett. Heister tábornok birtokba helyezése A XVII. század végén Török Ferenc tatai várkapitány, Kéri János és Vasdinnyei János jelentették be igényüket Lovasberényre és a hozzá tartozó pusztákra. Mindezt nem vette figyelembe a budai kamarai adminisztráció; 1698-ban eladták a székesfehérvári kerületben levő palotai (Várpalota) uradalmat Siegbert Heister generálisnak. A Zichy család ellentmon-